Képkockák

Teszünk, veszünk, méregetünk, vágunk, alakítunk. Mindent a mi képünkre alakítunk, ennek bizonyítéka egy olyan kis kuckó, amiben már pár nap után annyira otthonosan mozgunk, mintha mindig is itt éltünk volna.

:) Eddig azt hittem nem tudunk meszelni, tapétázni, most nemhogy sikerült, hanem egy kis vállveregetésképp elmondhatom, a képességeinkhez képest tö-ké-le-tes.

Olyan szép volt és jó tapasztalat karavánban lakni ( amely itt Angliában egy jól megtervezett lakásnak számít, nem autóval vontatós mint azt mi otthonról ismerjük). Mindenesetre örülök, hogy az a tapasztalat lejárt, mert olyan jó csendben alunni és csak az ablakpárkányon hallgatni éjjel az esőcseppeket koppanni és a mennyezet nem egy dobszólóra hasonlító hangot ad ki többé.

Kész a kiskuckónk, mostmár elégedetten folytathatjuk itt Bognor Regisben a tapasztalatgyűjtést. Kiléphetünk a tömbház ajtaján és mélyet lélegezhetünk a kellemes tengerparti szellőből.

Itt van. Minden itt van. :)

Előtte

Utána

Hwyl Fawr (Viszlát) Wales

Mostmár Bognor Regis-ben vagyunk. Ez egy egészen más tapasztalat!

Elsősorban....emberek laknak itt sokan, nem bárányok a réten. Emberek a városban című fejezethez érkeztünk az UK-ban való ittlétünk alatt.

Így az egy év letelte után egy sűrűn lakott területre jönni üdítő érzés olyan helyről, ahová az ember akkor vágyik, amikor elege van a stresszből és el akar menekülni a csendbe, az egyszerűségbe, hogy egy kis nyugalmat nyerjen. Ez határozta meg Walest.

A hely számomra a nyugalmat, a taotikus egyszerúséget, a harmoniát és a természet felülmulhatatlan művészi erejét jelképezi. Ezt hozom onnan magammal, és mindenkinek azt tudom mondani, hogy a paradicsomhoz közel álló tájképek és érzések öntik el azt, aki ezt a helyet meglátogatja. A blogban több helyen is fotókkal és leírásokkal próbáltam illusztrálni milyen szép tájak és tengerpartok vettek körül Walesben minket, ha valaki itt él UK-ban vagy messzebb és szeretne ellátogatni a gallok földjére, szívesen állunk rendelkezésre a legszebb helyeket megmutatni :)

Régebbi bejegyzés, fotók Waleszől: http://mesonaploja.blogspot.com/2011/01/2010-es-evben-szerencsenk-volt-olyan.html

Mi elérkeztünk életünk azon fejezetéhez, amikor újra a csörömpölő autók, zenétől hangos utcák, kacagástól és pohárkoccanástól hangos kávézók vonzanak, a lehetőség, hogy újabb emberekkel ismerkedjünnk, lehetőség szerint magyar társaság vegyen minket körül, erre vágyunk.

Ízelítő linkek itt, mozgasd az egeret :D

http://www.bognor-regis-holidays.com/

http://www.enjoyengland.com/destinations/find/south-east/west-sussex/bognor-regis.aspx

Bognor Regis, Butlins Holiday Resort

Első állomásunk Bognor Regis. Nagy örömmel fogadtuk, egy kellemes hangulatu kis kertváros, gyönyörű házakkal, színekkel, már már nyári színekbe öltöztetett parkokkal, virágok és sok sok ember, ez az ami így egy pár nap után eszembe jut, persze a legfontosabb ebben, hogy mégsem az a túlzsúfolt mint pl. London, hanem tőle egy órányira, ami szerintem tökéletes. Főleg nekünk, akik eddig öt kerek órára laktunk :))))

Bognor Regis földrajzilag nagyon jó helyen van, Anglia déli partjainak egyik tengerparti üdüllő kisvárosa. Jellegzetessége az angol déli partoknak, hogy az ország legnaposabb és homokpartokkal körülvett területe. Ide tartozik Anglia tíz legnaposabb városa, így Bognor Regis is.

Az ismerőseink, akik itt élnek bemutatták a várost, és körbeutazva minden jelét megtalálni a nyárra való felkészülésnek és a turistákat csalogató üdüllő parkoknak. Nem is csodálom, hogy fél London ide jár fürdőzni. Álítólag nyáron folyamatos koncert, tengerparti szórakozás és sok sok nap vár ránk!!!

Számomra Wales hideg, szeles partjai után ez olyan érzés, mintha tíz fokkal költöztem volna át a nyárba...azonnal! hehe

Innen már a főváros olyan közel van, hogy végre tervezhetek magamnak koncertekre való eljutástól haverokkal való találkozásik, mert így már kivitelezhetővé válik. Ha itt maradunk ebben a városban, akkor ezek a dolgok már karnyújtásnyira vannak. Ez itt sokat számít.

Folyt. Köv.

Tavaszi nagytakarítás

Akkora takarítás, hogy kiáll belőle minden hagyományos.

Ebben az évben a nagytakarítás nálunk sokkal többminden kidobásából fog állni, mint eddig. Kitakarítom a sok fölösleget nemcsak a házamból, hanem az életemből is. Az életünkből ebben az évben kiporóljuk a fölösleget, ami már nem kell, és idén is, mint a múlt évben úgy alakult, hogy kidobjuk a sok olyan "cipőt", ami szorít: a munkahelyünktet, a lakásunkat és átmegyünk Waleszből Angliába.

Elgondolkodtam az életemre nézve, hogy a váltások, amik általában meghatározták a jövőmet milyen formában jelentkeztek.

Érdekes következtetésre jutottam. Az elmúlt három évben mindig a tavasz hozta a legnagyobb változásokat. Közös ezekben a tavaszokban kivétel nélkül mindig a drasztikusság volt.

2oo8-ban amennyire ragaszkodtam Kolozsvárhoz, az ottani életemhez, olyan gyorsan kellett eldöntenem, hogy ezután hol élek, hol dolgozom, hol lakom.

Majd 2oo9-ben ugyanilyen gyorsaságban kellett döntenem egy nagy tanügyi börzén, a projektorra kitéve hol van még pedagógusi hely, város, falu egy egész megyében, hogy hova költözöm és kezdem megint újra.

2o1o tavaszán megint beütött a változás: jött egy munkaajánlat, menj Hollandiába. Nagy öröm, sok készülődés, felkészülés majd már út közben jön egy telefon, hogy kész, minden lefújva: a munkahely ahova tartotok már nem létezik....természetesen úgy döntötök, hogy visszanézni, hazamenni már nem megoldás. Szól a telefon: sorsdöntő ajánlat, szólnak Walesben van meló, ha kitaláljátok hogyan jussatok el oda,akkor várnak. Így jutottunk ide.

Most 2o11-ben, egy év elteltével és a drasztikusságok bevonzásával úgy döntöttünk megint kitakarítjuk a jól megszokott és "biztonságos" ittlétet. A hely gyönyörű, az élet egyszerű, de sajnos annyira egyszerű, hogy egyenessen nyomasztó. Mindenképpen lépni kell innen. Amikor ezt az ember tudja az életében, akkor vagy úgydönt, hogy abban él, amit nem szeret, vagy képes rizikófaktorokat felválalni és továbbállni.

Nekünk most ez a döntés megszületett, úgyhogy a leírásom kuszaságához hasonlóan fogjuk egymást és nekivágunk a kalandnak.

Hamarosan kocsi, pakol, napszemüveg, rockzene és mást sem viszünk magunkal, mint a sok sok szép emléket, hasznos tapasztalatot.

Nagyon köszönjük mindazoknak, akik ebben minket támogati fognak, a kaland mellett biztonságérzetet adnak és segítenek megtalálni Angliában azt a helyet, ahol olyan helyet találunk, amiben otthonosabban érezzük majd magunkat. :)

Magyar Állampolgáriasítás

Reggel felkeltem románként és este lefeküdtem magyarként.

Az esemény Március 17-én a Londoni Magyar Nagykövetségen zajlott. Nagyon kellemes élményben volt részünk, a fogadtatás kiváló volt, az elvárásaimhoz képest is pozitívan csalódtam. Az ünnepies fogadtatást Csák János Magyarország londoni nagykövete nyitotta, üdvözölve a Londonban első alkalommal eskütételre megjelenő romániai magyarokat. Harminckét magyar állampolgár született meg így Londonban, nagy megtiszteltetés számomra, hogy az elsők között lehetek erdélyiként és a családomban is, aki ebben az élményben részesül.

Csák János egyik gondolatát nagyon is aláírom: "ebben a pillanatban képzeletben ott ülnek Önök mellett a nagyszülők, dédszülők, akik számára ez a perc nagy fontossággal bír, mert kérés nélkül vették el tőlük a magyar állampolgárságot ".

Elkoccintottuk. Magyar pezsgő koccantotta el az évtizedekre visszanyuló kimaradást.

Az eskütételt március 15 alkalmából egy ünnepies megemlékezés követett, ahol összegyűltünk meglepően sokan, öregek és fiatalok egyaránt. Nagyon sokan képviselték az idősebb korosztályt, számomra ez különös és megtisztelő érzés volt. Londoni magyar gyerekek szavaltak, elénekelték a Szózatot és kis előadásokkal tették még ünnepélyesebbé az eseményt.

A képre rákatt több fotó megjelenítésére!

Az összetartozás és találkozás öröme mellett a hasunk örömére is gondoltak a nagykövetségen, tálalásra került csirkepaprikás, nudli, töltötttojás, flekken, kókuszgolyó, mind mind az otthon ízét tette még édesebbé. :)

A londoni nagy találkozást nyugodtan nevezhetem "transilvanian hungarian meeting"-nek is, hisz ez volt az a nap, amikor első alkalommal találkozhattunk sok Nagybritanniában élő erdélyivel, Besztercéről, Váradról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Magyardécséről és Sepsiszentgyörgyről származó sorstársunkkal.

Egy biztos. Ez az alkalom nemcsak a "magyarságunk" kezdete, hanem annak is a bizonyítéka, hogy Angliában sokkal több erdélyivel volna lehetőségünk barátkozni, mint itt Waleszben. :)

MA EGY ÉVE WALESZBEN

A mai napon múlt egy kerek éve, hogy megérkeztünk Waleszbe!!!

Az egy év alatt sok sok szép emléket gyűjtögettünk össze, sok szép pillanat, amit hazalátogatásunk adott segített itt jobban érezni magunkat. A blog írás ötlete azért született meg, hogy a barátaink és a családunk rendszeresen kapjon tőlünk visszajelzést és öröm számomra látni, hogy sokan mások is érdeklődéssel olvassák a sok sok Mesóblábláblát :)

Az egy év alatt 4 1o2-en klikkeltek a blogra, a csúcshónap november volt, amikor 768-an olvasták el a bejegyzéseket. Meglepődtem milyen sok országból tértek vissza rendszeresen olvasók, a legtöbben Romániából (2189), Egyesült Királyság (912), Magyarországról (4o9), Ausztráliából (325) és Egyesült Államokból követték a blogot, de még akadt olvasó Törökországból is (kiváncsi vagyok ki lehet az:) )

Köszi mindenkinek, aki olvas, aki hozzászól, aki nem szól hozzá, aki like-ol, mindez okot és bíztatást ad ahhoz, hogy továbbra is írogassak!!!

Ranschburg Jenő önmagáról 1

Pszinapszison a szemembe nézett és mikor mondtam hogy apumnak dedikáltatom a könyvét, azt mondta mély hangon, hogy "Üdvozlöm édesapádat".

Soha nem fogom elfelejteni a szemei mélységét es azt a melegséget amit adott a szívemnek. Élni fog továbbra is. Nekünk kell életben tartani :)

Ranschburg Jenő önmagáról 2

"Súghatok valamit? Nem hiszek a halálban. Nem hiszek abban, hogy meg fogok halni (...). Másoknak eljön, nekem biztos nem. Én a magam részéről nagyon szeretek élni és mindig teli vagyok tervekkel, és azt szeretném ha mindenki így élne.

Úgy kell élni, mintha örökké tartana az élet. Imádkozni kell úgy, mintha rögtön meghalna az ember."

, és

Eskütétel

Csöng a telefon egy pár órája...

- "ön Péter Emese?"

- "Igen, tessék."

- "..akkor jó hírem van önnek, Március 17-én kérem jelentkezzen a nagykövetségen és tegye le az esküt a Magyar Állampolgárságra"

És ennyi.

Milyen egyszerűen hangzik igaz? Nagyon nagy örömmel fogadtam ma a hírt, egy másodperc töredéke alatt lepergett előttem, hogy milyen utakat nyit meg előttem ez a rövid telefon, úgy jogi szempontból, mint a "hovatartozás" szempontjából és egész mostanáig gyomorideggel tölt el.

Én talán soha sem fogom annyira sem megérdemelni, sem értékelni, mint nagyszüleim vagy dédszüleim, egyszerűen hozzám jut majd ezzel el a jog arra, amit ők elveszítettek.

És nekem milyen egyszerű volt most. Csak a papírokat kellett összegyűjtenem, és leadnom egy kis ablakon keresztül..amire kíváncsi vagyok, ez a papír mennyire fog hitelességet kiváltani az eleve "magyarnak" született emberekből ránk nézve és mennyire fog bennünk megszületni a magyar állampolgárság.

Egyenlőre csak azokkal a kérdésekkel találkoztam, hogy "mire lesz neked ez jó?"

Csak a haszonért nem érdemes...de jogos.

Venetia...PREGO

A hely, ahol az ízek , az illatok, a parfümös levegő magával ragad, Velence mátol már nekem sem egy legenda. Megnéztem az ezer évre visszatekintő Rialto hídat, a gelatto mindenéfele ízben megtalálható és ha egyet kipróbálsz akkor tuti, hogy végigveszed az egészet :D. A nők és a férfiak nem feszültek, hanem az úton , a csónakokról és a Vaporettoról átkiabálnak a szomszédos csónakokra csak azért, hogy köszöntsék ha ismerős arcot látnak. Az utcák színesek és ami nagyon tetszett az, hogy nem TöKéLeTeS..mert ahol most élünk minden cm.pontossággal ki van méretezve, és mindenhol minden nyomasztóan egyforma.
Leszállni a reptéren és beutazni Velencébe nagyon otthonosnak tünt, mintha sokkal inkább emberek közé mentünk volna.

Mindig is arra vágytam, hogy az első alkalom Velencében a karneválok idejére essen, így kétlegyet egycsapásra mindkét vágyam teljesült!!

A velencei karnevál története hosszú időkre nyúlik vissza.

A maszkokba való öltözés egyik lényege mai napig él, amely megengedi, hogy az emberek ebben a karneváli periódusban eltakarják arcukat így felismerhetetlenné válhatnak.

A régi időkben ez megengedte, hogy egy napra, egy hétre, erre az alkalomra ne számítson ki a gazdag és ki a szegény. A farsang idején midenki egyenrangú volt.

Erről több információ olvasható itt: Wikipédia oldalán, Velencei Karnevál

A videó egy kis részletét mutatja be a Piazza di San Marco téren lévő maszkos felvonulásnak és a minden évben kiválasztott "angyal" repülését a tér fölött. Ez a karnevál alatti tradicionális szimbolika, ezzel nyitják meg a karnevál kapuit.

Romanian meeting

Számunkra a 2o11 február 19 nagyon élménydús és emlékezetbeli napként marad meg. Az elmúlt egy évben vártunk rá, kerestük az alkalmat és úgy sosem jött össze. De ezen a hétvégén nagyon kellemes élményben volt részünk. A román család akikkel megismerkedtünk az év elején egy születésnapi ünneplésre összehívták a körzetben élő romániai ismerőseiket és nagy meglepetésünkre egy jó kis csapat gyült össze. Volt ott bukaresti, kolozsvári, tordai és még brazil is, aki román nyelven beszélt velünk (önszorgalomból megtanult). Volt sepsiszentgyörgyi is aki habár román anyanyelvű de mivel magyarok között nőtt fel ért magyarul, sőt a jó szentgyőrgyi tájszólással beszéli a románt :)Az ismerkedés románokkal itt még nagyobb öröm és hasznos is számunkra, mert az angol és a magyar nyelvhasználat mellett a románt is rendszeresen gyakorólhatjuk.

A találkozás alatt volt kacagás, élménymegosztás, a jó román ciorbă de fasole, töltöttkáposzta és vinete is az asztalon. A gyerekek futkorásztak a házban, a felnőttek ropogósan kacagtunk, nagyon családias hangulat alakult ki.

Rendkívűl jól éreztük magunkat, talán ha London környékén vagy olyan környéken laknánk, ahol sok román illetve magyar él, nem lenne ilyen fontos. Így még szerencsésebbek vagyunk, mert tudjuk értékelni ezeket a pillanatokat. Remélem hamarosan újra sikerül egy ilyen találkát összehozni.

Întâlnirea din sâmbătă a fost foarte specială. Suntem foarte fericiţi că am cunoscut pe voi. Aici în Wales este prima oară când avem şansa de a înâlni români aşa să fim toti împreună. A fi împreună, a râde, a mânca ciorbă şi sarmale ne-a dat clipe când am uitat de distanţele mari de acasă. Vă multumim mult pentu toate. Sper că ne putem întâlni în curând!

Princípiumok harca:D

A humor fele néha igaz, én is nagyon jókat kacagtam az anatómiai és fiziológiai"igazságokon", amit a fickó előad.

ENJOY!

Furcsaság a hétköznapokban

Egy napom, egy hetem, és néha egy hónapom is olyan gyorsan eltelik, hogy észre sem veszem mi érdekel, csak belesodródom éjszkákkal egyik napból a másikba. A munka kitölti a hetem hat napját és a többin is megesik, hogy róla álmodom. :)

Egyszer említettem, hogy itt erdélyből származott személy önbizalmát sok szempont növeli, sőt ajánlom is kipróbálni. Ime egy másik példa: Nem tudom mennyire müködik egész Nagybritannia területén, de itt Waleszben tuti. A munkaadóktól a kollegákig olyan meglepetésekkel találkozunk, amit otthon a legtöbb fiatal el sem tudna képzelni.

Otthon ha "jó munkahely"-re pályázól egyértelműen kell az iskola vagy a tapasztalat és a jó benyomás. Itt a sorrend a következő: legyél szimpatikus és ha tapasztalatod van az jól jöhet. Továbbá a munkához szükséges képzésekre elküldenek. A leggyakoribb a maratonképzés, ami pár órás. DE ez bizonyított tapasztalati tudást jelent máris, és egy két hónap alatt ebből jópárat össze is lehet gyüjteni.

Otthon ha magassabb beosztásba kerülsz, pl. irodai munkával járó beosztásba egyértelműen tudsz számítógépen dolgozni. Nem kérdés...

Itt ez is érdekes mód meglepetést tartogat. Tegnap voltam tanuja annak, hogy egy magas beosztású kolléga kiakart valamit nyomtatni és nem tudta hogyan kell. Persze kiderült, hogy nemhogy a nyomtatás áll távól tőle, hanem tulajdonképpen fogalma sincs arról, hogyan kell klikkelni egy honlapon belül (???).

Ez a kedvencem: rá nemsokkal egy másik kolléga megkérdezte tudom hogyan kell a fénymásolót használni...?

Közben kinnt valami szerelők jöttek beépíteni a régi bejáratot, de mivel ők csak azzal foglalkoznak, vagy hatan cigizve végignézték míg egyedül a karbantartónk nekiáll bontani...

Nekünk ez fúrcsa....itt valami nem stimmel..

Kérdés...miért egy fejlett országban kell ilyen "alapvető" dolgokon csodálkoznunk?

Itt sokmindent "gyorsképzéssel" elvégeznek, de akkor mit tanulnak meg?...

A fénymásolón a nagy zöld gombot olyan nehéz megtalálni?

Megkérdezték, amikor idejöttem, hogy nálunk van mikróhullámsötő?

Természetesen. Sőt, használni is tudom...

Pszichócsemege

Így a hétköznapok megszokott áramlatában keresgélve egy nagyon érdekes honlapra bukkantam, amely számomra rengeteg hasznos, ÚJ információt nyújtott.

Az érdekeltségemet tekintve természetesen pszichológia öntetű, ettől eltérve viszont sok érdekességet és módszeres otthoni tanulási lehetőságet nyújt.

Az internetes tesztek általában nagyon felszínesek és kevés információt adnak szerintem, vagy egyáltalán nem hasznosítható információkat nyújtanak.

Azért is osztom meg, mert ezen a honlapon olyan érdekességeket találtam, mint tanulásmódszertan, nyelvtanulás és real-life készségek fejlesztése. Legtöbb maraton-képzés ingyenes és mindenik végén gyorstesztel lemérheted a teljesítményedet.

Szerintem sok hasznos információt találhatunk, nekem egyik nagyon sokat segített, az

5o billentyűparancs (rákattintással megtekinthető)

A kedvencem:

Az ellazulás 25 módja (rákattintással megtekinthető)

Ha érdekel katt rá a HONLAPra és találd meg azt ami téged érdekel s írd le ha találtál számodra érdekes képzést.

Jó szórakozást!!!

:)

A JÓ SZALONNA bejárja a világot ám!!!

Naagy csodában volt részünk! Legalábbis tudunk ennyire örülni a meglepetéseknek. A múlt héten dupla meglepetés ért minket, az egyik, hogy rátaláltunk egy román családdal egymásra itt Haverfordwestben, ami számunkra érdekes érzés volt arra gondolva, hogy az utóbbi 1o hónapban ebben a körzetben egyáltalán nem láttunk és hallottunk román vagy akár magyar anyanyelvű emberkéket futkározni. Összesen egy románt találtunk, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot. Ugyanezt elmondanánk szivesen a magyarokkal kapcsolatban is, de sajnos egyetlen egy szlovákiai magyar lánnyal sikerült felvenni a kapcsolatot, de a találkozások száma nem haladta megy az 1-et vele egy év alatt, sajnos...Nade a második csoda: KOLOZSVÁRI SZALONNA a világ másik felén is lapul az emberek hűtőjében, jó ízes, füstőlt, otthoni érzéseket felerősítve!! A román család megajéndékozott egy tábla szalonnával és bizony nagyon FELDOBTA a napjainkat.

Annak, aki távol él az otthoni ízektől talán nem is kell mondjam, hogy ezek az "apróságok" milyen jelentőséggel bírnak. Én sem gondoltam, hogy valaha blogba foglalom mekkora öröm itt KÉTEZERHÉTSZÁZvalahány km.-re valakitől szalonnát kapni:)))

Mostmár elmodhatom, hogy lassan egy év alatt majdnem minden olyan kaját és főzéshez való alapanyagot megtaláltunk, amiből székely módra lehet főzni!

A jó kis puliszka zamat :)

Nem is tagadom, hogy ez indította be nálam a főzési motivációt. Talán ha még mindig otthon lennék, egyáltalán nem érdekelne a konyhában való pörgés, node semmi sem történik véletlenségből, nemde?

Walesz legszebb partjai

A 2010 es évben szerencsénk volt olyan szép tengerpartokat látni, amiket még soha. Ebből kiválogattam a legjobbakat és összegeztem, hogy valóban szép helyen lakunk. Nem mindig vagyunk elragadtatva a csendtől és a békétől, amit nyújt, mert életünk azon fejezetét éljük, amikor egy zajosabb környezetben jobban érezzük magunkat. De egy dolog nagyon is igaz, itt a partok olyan látványt keltenek és olyan hangulatot hoznak magukkal, mint sokmás ember keres magának.

Így a fotókat elnézve nagyon megvagyok elégedve és ajánlom mindenkinek megnézni Waleszt:)

Rákatt a nagyobb felbontásért:

Green Bridge of Wales

Newgale Beach

Milford Bay

Milford Marina

Green Bridge of Wales

Green Bridge of Wales

Freshwater East

Broadhaven

Blue Lagoon

Eső, eső, ESŐŐŐ

Lassan eltelt egy egész hónap az újévből, és amennyire gyorsan pörögtek le a hétköznapok a múlt év végén, olyan lassúnak tűnik most. Wales nyugati csücskében az időjárás nagyon változatos, de legfőképpen párás, csapadékos (Egy régebbi bejegyzés az waleszi időjárásról) Mindez nagyon befolyásolja a hangulatot is, lehet nagyon átlagosan hangzik, amikor valaki azt mondja, hogy olyan vagy mint az időjárás, viszont néha az átlagos dolgok valóra válnak. Nekem az itteni időjárás ingadozása nagyon befolyásolja a hangulatom ezekben a napokban, néha úgy érzem, mintha mindkét lábamra egy egy nagy súly nehezedne és lehúzna:).

Az internet csodálatos világa erre is hasznos válaszokat ad, persze egész az extrémekig. Egy érdekes kutatást találtam viszont, amit megszeretnék osztani: a Humboldt berlini egyetem kétezer emberen végzett megfigyelést, hogyan befolyásolja a hangulat-ingadizásaikat az időjárás változása.

Az embereket négy alapvető csoportba osztották, a bizonyos évszakokat kedvelők, akik a telet kedvelik jobban, így a hideg jó hatással van rájuk, azok akik a melegben érzik jól magukat a nyarat tartották kedvenc évszakuknak, akik például az esőt nagyon szeretik vagy azok, akiket nem befolyásol az időjárás ( a mázlisták).

(fuck rain illusztráció)

Megállapították, hogy a napból kapott D-vitamin nagy szerepet játszik a szervezet kiegyensúlyozottságában és azok, akik ebben az esetben a rosszabb időjárással maradtak sokkal kevessebb természetes D-vitaminhoz jutottak. Ennek tünete az energiahiány, a kimerültség, kedvetlenség és fáradság érzése időnként.

Tehát rám nézve ez utóbbi kategória illik alegjobban, az időjárás váltakozása ebben a hónapban az eső, majd sűrű ködöt szövő pára, reggeli hideg, majd megint eső délután, egy kis nap, de már a felhő támad mögötte, szóval na...a napra sokat kell még várni, talán az elkövetkező kirándulásunkig :)

DE itt jön a JÓ HÍR!: egy kis D-vitamin kiegészítő szedésével és érdekes, ösztönző programokkal, tevékenységekkel a szervezet és a lélek is felerősödik és legfőképpen csökken a fáradékonyság érzése - mondják az okosok - így ha van olyan olvasó, akinek a napok hasonló okok miatt nehezebben telnek, akkor ajánlom erőssen a D-vitamint, vagy a menekülést "melegebb éghajlatra" feltöltődni!!!

Kaja(és)fürdő

Néha séták, bevásárlások közben szembeüt egy-egy olyan kép, ami visszataszító..mostmár valóban világhírű, hogy a nagybritanniai emberek közül minden második súlyproblémával küszködik, és minden harmadik a túlsúlyos kategóriában mozog. Amig ide nem jöttem a túlsúlyos szó egészen más méreteket öltött az értékrenszeremben. Itt jöttem rá, hogy lányok, akik velem egyidősek, vagy akár már 18-tól fölfele 1.5o magasságnál már a 85-9o kg-t cipelnek különböző testrészeiken. Lassan ez is nagybritannia egyik látványosságává válik:).

Mi mostmár teljesen megszoktuk a látványt, sőt nőként egyenessen önbizalomfejleszőként is ajánlani tudom mindazoknak, akik úgyérzik, hogy ők valamiért kövérebbek és csúnyábbak másoknál..

Ha arra gondolok mi a kínálat egy bevásárlóban, akkor nem is csodálkozok, hogy ezek a proteindús és E1oo, 2oo...millió színezők és tartósítóanyag alapú kaják a legnépszerübbek, de azon viszont igen, hogyha a hály növekedéssel párhuzamosan nő az önkép csorbulása, az önbizalom is jócskán csökken miért nem tesznek semmit ellene??

Mi is az ellenszere? Otthon megvan a pénziány, vagy munka miatti időhiány mint ok vagy kifogás. Sokan lemondanak a testedzésről, a koplalás nem jön be vagy egyszerűen ilyen az alkatuk. Britteknél már az étvágy és a genetika azért nem hozható fel oknak, mint a mellékelt ábra mutatja.

Persze itt sem ez a trend, hanem az egészséges életmód, de sajnos a kényelem és az ebből fakadó problémamegoldó képesség nagyon alacsony. Nemhogy az akaraterő!

Ha akaraterőről lenne szó, a testedzésnek szerintem sehol sincs nagyobb tér adva mint itt. Hisz az ország minen egyes megyéjében, annak minden egyes városában a megyei tanács mindent megtesz, hogy a lakói ne csak a gyomrukra, hanem a testükre is adjanak. Szebbnél szebb és jobbnál jobb szabadidőközpontokat hoztak létre, ahol hihetetelül olcsón lehet bérletet váltani, és ebben korlátlan látogatási engedély van szaunától, gőzszaunától medencéig, pancsoló melegvízig.

Egy kicsit beleturkálva az intenet oldalain láttam, hogy Londonban az első ilyen közcélú Leisure Centre 192o-ban nyílt meg.

Downham Baths,London County Council, 1959

Azóta eltelt egy fél évszázad, de úgy látszik a sok lehetőség nem hozta meg az emberek kitartóerejét. Most januárban még mindig tart a buzgó edzés varázsa, és valóban jó látni az edzőteremben és a medencében, hogy vannak emberek, akik ide is eljárnak.

Nekünk nagyon bejön, sokkal ólcsóbb itt eljutnunk még romániai pénzben is gondolkodva, itt konkrétan felét fizetjük és remélem minket ez a világ a jóra fog tanítani és nem fog elkényeztetni annyira, hogy puha hamburger testünk legyen.

Ime egy pár kép a szabadidő központokról és egy buzgó bácsiról, aki méltó példája az akaratererőnek :D

A bácsi...:))

A legtutibb medence Swansea-ban

A mi kisvárosunk, Haverfordwest Leisure kívülről

Belső relax-medence

Eszmefut(ta)ás

Mivel kezdődik minden év? Az újévi fogadalmakkal. Hát ebben az évben IS én a legalapvetőbb és egyben a legnehezebb fogadalommal kezdem, a méregtelenítéssel. Megint egy ideig a víz és gyümölcs kerül az étrend csúcsára, amíg az ünnepi kajálások után magamon hordozott méreg ki nem tisztul a szervezetemből. Itt Walesben is mint bárhol a világon az emberek jól bekajálnak ünnepek alatt és utána mindenki tömegesen fogyni akar. Persze mint minden csoda, ez is három napig tart, na jól van...legyen egy hónap. Ebben az időszakban az emberek lerohanják az edzőtermeket, befizetnek minden egyes gyorsan fogyjunk le programba, megvesznek minden fogyasztó hatású mérget maguknak.

Mivel nekünk is ezzel a önmegtisztítói motivációval kell szembesülnünk, így látjuk és valljuk be, hogy itt nyugatabbra az emberek egy évre előre vannak programozva. A lényeg mindig az időzítésen van: Ha nyár jön, már áprilisban elkezdődik a nyári cuccok hatalmas mennyiségű bevásárlása. Az emberek a még tavaszi esőzésekben, hidegekben jól bevásárolnak, hogy a legújabb trendel felvegyék a versenyt. Ha már elmúlt ennek a szezonja, már nem tudják mit kezjenek az idejükkel, így alig várják az őszi vásárt, amikor az óriási leárazásoknál mindent megvehetnek olcsón és kérdésünkre mindig ugyanaz a válasz: mindegy, hogy szükségem van-e rájuk, hisz ólcsó!!

Ennek folyamata egész évben tart, a legjobban a karácsony tükrözte az emberek vásárlási igényét, az egyik kolleganőm legfőbb gondja a THE BIG SALE-re való eljutás. Útólag tudtam meg, hogy hajnal 4kor kelnek fel, és állnak a főbb bevásárlók előtt a nyítást várva, hogy csomó haszontalan dolgot megvehessenek. Néha úgyérzem maradi vagyok, de itt még nem sikerült ezt a kényszertevékenységet megértenem...

Karácsony előtt tévéből, rádióból, emberektől üzletekből mind mind annak üzenete volt kitéve, hogy "Egyél, egyél, itt, itt, olcsóbb mint valaha"...oszt jól megtömöd magad, és az új év második napjától váltanak a hírcsatornák és már azt reklámozzák, hogy "Elhíztál? Ajaj az nem szép dolog, hamar hamar fuss ide hozzánk, és vedd meg (jó drágán) a fogyás titkának a szérumait".

Mintha valaki hajtaná a tempót, és mindenki a szerint táncolna. Ez a tömeges manipuláció akkor vált világossá számomra, amikor a közelmúltban láttuk Wall-E című rajzfilmet. Abban lehet meseszerűen és groteszken van felvázolva az alap ötlet, de attól még sajnos igaz. Most az a kérdés, hogy mi a helyes: ebből kikerülni vagy tudatlanúl engedni magunkat sodorni az árral.

Ez csak egy jelenet a filmből, ahol ilyen előprogramozott embereket lehet látni...khm:)

London emlékkép(p)

London úgy ahogy van érdekes. Erről nincs is amit írni, hisz sokan már megtapasztaltátok. Van aki többszőr, van aki csak egyszer, de a fővárosi feelinget nem megírni kell, hanem megtapasztalni. Rengeteg ember, hatalmas forgalom, talán vannak emberek akiknek egyenessen borzalom ilyen zsúfolt környezetbe kerülni, de nekünk, akik az ország másik felén lakunk egy olyan környezetben, ahol 1o ember már kissebb tömegnek számít nagyon jól jött egy kis nyüzsgés.

Nekem ezúttal másodszorra volt alkalmam megnézni az angliai fővárost, mégis az épületek, a helyszínek, a paloták és a séták is egészen más élmény nyújtottak. Mintha életemben előszőr láttam voltna újra :).

Úgy döntöttünk a párommal, hogy ez a kiruccanás nem a múzeumok és a turista vonzó helyekről szól majd, hanem végigsétáljuk egyik szeletét Londonnak. Természetesen Westminster lett ez a "szelet" és az egyes körzet. London 8 körzete olyan nagyméretet ölt, hogy valószínüleg az ott lakó átlagos ember is csak kimondottan az otthonán és a munkahelyéhez vezető úton kívül maximum egy kisvárosi környhezethez mért területét képes megjegyezni.

Ez is AKKORA szelet, hogy közlekednünk kellett metróval, busszal, gyalogosan és még biciklivel is...:D A biciklizés tünt a legszimpatikusabbnak, sokkal egyszerübb és hozzáférhetőbbnek tűnt bérelni, mint például Amsterdamban.

A város rengeteg pontján található publikus Barclays bicikli kölcsönző, mindössze egy fontért körbe lehet kerülni szabadon s kényelmesen a város főbb központi részeit.

A kölcsönzése nagyon egyszerű, kártyával vagy akár készpénzel saját magadnak a gépbe fizetsz, tekeregsz egy nagyot és bármelyik másik ilyen bicikli megörzőjébe visszaálítod. Nem kell tartani attól, hogy bezár a kölcsonző, mert te magadnak intézed. Így sikerült nekünk még éjjel egy körül is biciklizni nyugisan :)

Számomra kezdett egy új fotózási forma szimpatikussá válni, az optikailag csaló fényképek és célba vettem egy pár helyszínt Londonban, ahol magamról csináltattam ilyen típusú képeket.

Ez viszont már egy olyan élmény, amit a bloggomban is jól esik megmutatni.

Kellemes napot mindenkinek! :)

2o11

Elmúlt kilenc hónap és elmúlt már egy nyár, egy szilveszter, napforduló és egy hó nélküli év. És átléptük az első évküszöböt itt Waleszben. Így visszanézve egy pár hétnek tűnik az egész. Körülöttünk sok ember, mint általában nagy "életköszöbnek" nevezte meg a szilvesztert. Ehhez képest bennem semmi különös érzést nem hozott az évszámváltás. Előszőr életemben voltam úgy, hogy megfordúlt bennem az egésznek a fontossága. Nem az került fontosság nagyítója alá, hogy milyen körülmények között, mekkora ünnepléssel megyek át az új évbe, hanem a hogyan kérdése az évet illetően, ami jön.

Nagyon szeretem Moreno felfogását, ami szerint az élet egy óriási színpad, amiben te vagy a főszereplő, te vagy a díszlet és te vagy a történés. Az egészet te álmodod meg, és az a legnagyobb belső ünnep, amikor úgy rendezed be a színpadod, ahogyan azt szeretnéd. Én ezzel megyek bele az új évbe. Csak folytatom a rendezést.

:)