2011. február 21., hétfő

Romanian meeting


Számunkra a 2o11 február 19 nagyon élménydús és emlékezetbeli napként marad meg. Az elmúlt egy évben vártunk rá, kerestük az alkalmat és úgy sosem jött össze. De ezen a hétvégén nagyon kellemes élményben volt részünk. A román család akikkel megismerkedtünk az év elején egy születésnapi ünneplésre összehívták a körzetben élő romániai ismerőseiket és nagy meglepetésünkre egy jó kis csapat gyült össze. Volt ott bukaresti, kolozsvári, tordai és még brazil is, aki román nyelven beszélt velünk (önszorgalomból megtanult). Volt sepsiszentgyörgyi is aki habár román anyanyelvű de mivel magyarok között nőtt fel ért magyarul, sőt a jó szentgyőrgyi tájszólással beszéli a románt :)Az ismerkedés románokkal itt még nagyobb öröm és hasznos is számunkra, mert az angol és a magyar nyelvhasználat mellett a románt is rendszeresen gyakorólhatjuk.
A találkozás alatt volt kacagás, élménymegosztás, a jó román ciorbă de fasole, töltöttkáposzta és vinete is az asztalon. A gyerekek futkorásztak a házban, a felnőttek ropogósan kacagtunk, nagyon családias hangulat alakult ki.
Rendkívűl jól éreztük magunkat, talán ha London környékén vagy olyan környéken laknánk, ahol sok román illetve magyar él, nem lenne ilyen fontos. Így még szerencsésebbek vagyunk, mert tudjuk értékelni ezeket a pillanatokat. Remélem hamarosan újra sikerül egy ilyen találkát összehozni.



Întâlnirea din sâmbătă a fost foarte specială. Suntem foarte fericiţi că am cunoscut pe voi. Aici în Wales este prima oară când avem şansa de a înâlni români aşa să fim toti împreună. A fi împreună, a râde, a mânca ciorbă şi sarmale ne-a dat clipe când am uitat de distanţele mari de acasă. Vă multumim mult pentu toate. Sper că ne putem întâlni în curând!

2011. február 18., péntek

Princípiumok harca:D

A humor fele néha igaz, én is nagyon jókat kacagtam az anatómiai és fiziológiai"igazságokon", amit a fickó előad.

ENJOY!




Furcsaság a hétköznapokban


Egy napom, egy hetem, és néha egy hónapom is olyan gyorsan eltelik, hogy észre sem veszem mi érdekel, csak belesodródom éjszkákkal egyik napból a másikba. A munka kitölti a hetem hat napját és a többin is megesik, hogy róla álmodom. :)
Egyszer említettem, hogy itt erdélyből származott személy önbizalmát sok szempont növeli, sőt ajánlom is kipróbálni. Ime egy másik példa: Nem tudom mennyire müködik egész Nagybritannia területén, de itt Waleszben tuti. A munkaadóktól a kollegákig olyan meglepetésekkel találkozunk, amit otthon a legtöbb fiatal el sem tudna képzelni.
Otthon ha "jó munkahely"-re pályázól egyértelműen kell az iskola vagy a tapasztalat és a jó benyomás. Itt a sorrend a következő: legyél szimpatikus és ha tapasztalatod van az jól jöhet. Továbbá a munkához szükséges képzésekre elküldenek. A leggyakoribb a maratonképzés, ami pár órás. DE ez bizonyított tapasztalati tudást jelent máris, és egy két hónap alatt ebből jópárat össze is lehet gyüjteni.
Otthon ha magassabb beosztásba kerülsz, pl. irodai munkával járó beosztásba egyértelműen tudsz számítógépen dolgozni. Nem kérdés...
Itt ez is érdekes mód meglepetést tartogat. Tegnap voltam tanuja annak, hogy egy magas beosztású kolléga kiakart valamit nyomtatni és nem tudta hogyan kell. Persze kiderült, hogy nemhogy a nyomtatás áll távól tőle, hanem tulajdonképpen fogalma sincs arról, hogyan kell klikkelni egy honlapon belül (???).
Ez a kedvencem: rá nemsokkal egy másik kolléga megkérdezte tudom hogyan kell a fénymásolót használni...?
Közben kinnt valami szerelők jöttek beépíteni a régi bejáratot, de mivel ők csak azzal foglalkoznak, vagy hatan cigizve végignézték míg egyedül a karbantartónk nekiáll bontani...

Nekünk ez fúrcsa....itt valami nem stimmel..
Kérdés...miért egy fejlett országban kell ilyen "alapvető" dolgokon csodálkoznunk?
Itt sokmindent "gyorsképzéssel" elvégeznek, de akkor mit tanulnak meg?...
A fénymásolón a nagy zöld gombot olyan nehéz megtalálni?

Megkérdezték, amikor idejöttem, hogy nálunk van mikróhullámsötő?
Természetesen. Sőt, használni is tudom...


2011. február 9., szerda

Pszichócsemege

Így a hétköznapok megszokott áramlatában keresgélve egy nagyon érdekes honlapra bukkantam, amely számomra rengeteg hasznos, ÚJ információt nyújtott.
Az érdekeltségemet tekintve természetesen pszichológia öntetű, ettől eltérve viszont sok érdekességet és módszeres otthoni tanulási lehetőságet nyújt.
Az internetes tesztek általában nagyon felszínesek és kevés információt adnak szerintem, vagy egyáltalán nem hasznosítható információkat nyújtanak.

Azért is osztom meg, mert ezen a honlapon olyan érdekességeket találtam, mint tanulásmódszertan, nyelvtanulás és real-life készségek fejlesztése. Legtöbb maraton-képzés ingyenes és mindenik végén gyorstesztel lemérheted a teljesítményedet.
Szerintem sok hasznos információt találhatunk, nekem egyik nagyon sokat segített, az

5o billentyűparancs (rákattintással megtekinthető)









A kedvencem:

Az ellazulás 25 módja (rákattintással megtekinthető)







Ha érdekel katt rá a HONLAPra és találd meg azt ami téged érdekel s írd le ha találtál számodra érdekes képzést.

Jó szórakozást!!!
:)




2011. február 4., péntek

A JÓ SZALONNA bejárja a világot ám!!!

Naagy csodában volt részünk! Legalábbis tudunk ennyire örülni a meglepetéseknek. A múlt héten dupla meglepetés ért minket, az egyik, hogy rátaláltunk egy román családdal egymásra itt Haverfordwestben, ami számunkra érdekes érzés volt arra gondolva, hogy az utóbbi 1o hónapban ebben a körzetben egyáltalán nem láttunk és hallottunk román vagy akár magyar anyanyelvű emberkéket futkározni. Összesen egy románt találtunk, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot. Ugyanezt elmondanánk szivesen a magyarokkal kapcsolatban is, de sajnos egyetlen egy szlovákiai magyar lánnyal sikerült felvenni a kapcsolatot, de a találkozások száma nem haladta megy az 1-et vele egy év alatt, sajnos...Nade a második csoda: KOLOZSVÁRI SZALONNA a világ másik felén is lapul az emberek hűtőjében, jó ízes, füstőlt, otthoni érzéseket felerősítve!! A román család megajéndékozott egy tábla szalonnával és bizony nagyon FELDOBTA a napjainkat.


Annak, aki távol él az otthoni ízektől talán nem is kell mondjam, hogy ezek az "apróságok" milyen jelentőséggel bírnak. Én sem gondoltam, hogy valaha blogba foglalom mekkora öröm itt KÉTEZERHÉTSZÁZvalahány km.-re valakitől szalonnát kapni:)))
Mostmár elmodhatom, hogy lassan egy év alatt majdnem minden olyan kaját és főzéshez való alapanyagot megtaláltunk, amiből székely módra lehet főzni!

A jó kis puliszka zamat :)

Nem is tagadom, hogy ez indította be nálam a főzési motivációt. Talán ha még mindig otthon lennék, egyáltalán nem érdekelne a konyhában való pörgés, node semmi sem történik véletlenségből, nemde?

2011. január 31., hétfő

Walesz legszebb partjai


A 2010 es évben szerencsénk volt olyan szép tengerpartokat látni, amiket még soha. Ebből kiválogattam a legjobbakat és összegeztem, hogy valóban szép helyen lakunk. Nem mindig vagyunk elragadtatva a csendtől és a békétől, amit nyújt, mert életünk azon fejezetét éljük, amikor egy zajosabb környezetben jobban érezzük magunkat. De egy dolog nagyon is igaz, itt a partok olyan látványt keltenek és olyan hangulatot hoznak magukkal, mint sokmás ember keres magának.
Így a fotókat elnézve nagyon megvagyok elégedve és ajánlom mindenkinek megnézni Waleszt:)
Rákatt a nagyobb felbontásért:

Green Bridge of Wales

Newgale Beach
Milford Bay

Milford Marina

Green Bridge of Wales

Green Bridge of Wales


Freshwater East

Broadhaven

Blue Lagoon

2011. január 23., vasárnap

Eső, eső, ESŐŐŐ

Lassan eltelt egy egész hónap az újévből, és amennyire gyorsan pörögtek le a hétköznapok a múlt év végén, olyan lassúnak tűnik most. Wales nyugati csücskében az időjárás nagyon változatos, de legfőképpen párás, csapadékos (Egy régebbi bejegyzés az waleszi időjárásról) Mindez nagyon befolyásolja a hangulatot is, lehet nagyon átlagosan hangzik, amikor valaki azt mondja, hogy olyan vagy mint az időjárás, viszont néha az átlagos dolgok valóra válnak. Nekem az itteni időjárás ingadozása nagyon befolyásolja a hangulatom ezekben a napokban, néha úgy érzem, mintha mindkét lábamra egy egy nagy súly nehezedne és lehúzna:).
Az internet csodálatos világa erre is hasznos válaszokat ad, persze egész az extrémekig. Egy érdekes kutatást találtam viszont, amit megszeretnék osztani: a Humboldt berlini egyetem kétezer emberen végzett megfigyelést, hogyan befolyásolja a hangulat-ingadizásaikat az időjárás változása.
Az embereket négy alapvető csoportba osztották, a bizonyos évszakokat kedvelők, akik a telet kedvelik jobban, így a hideg jó hatással van rájuk, azok akik a melegben érzik jól magukat a nyarat tartották kedvenc évszakuknak, akik például az esőt nagyon szeretik vagy azok, akiket nem befolyásol az időjárás ( a mázlisták).
(fuck rain illusztráció)
Megállapították, hogy a napból kapott D-vitamin nagy szerepet játszik a szervezet kiegyensúlyozottságában és azok, akik ebben az esetben a rosszabb időjárással maradtak sokkal kevessebb természetes D-vitaminhoz jutottak. Ennek tünete az energiahiány, a kimerültség, kedvetlenség és fáradság érzése időnként.

Tehát rám nézve ez utóbbi kategória illik alegjobban, az időjárás váltakozása ebben a hónapban az eső, majd sűrű ködöt szövő pára, reggeli hideg, majd megint eső délután, egy kis nap, de már a felhő támad mögötte, szóval na...a napra sokat kell még várni, talán az elkövetkező kirándulásunkig :)
DE itt jön a JÓ HÍR!: egy kis D-vitamin kiegészítő szedésével és érdekes, ösztönző programokkal, tevékenységekkel a szervezet és a lélek is felerősödik és legfőképpen csökken a fáradékonyság érzése - mondják az okosok - így ha van olyan olvasó, akinek a napok hasonló okok miatt nehezebben telnek, akkor ajánlom erőssen a D-vitamint, vagy a menekülést "melegebb éghajlatra" feltöltődni!!!




2011. január 19., szerda

Kaja(és)fürdő


Néha séták, bevásárlások közben szembeüt egy-egy olyan kép, ami visszataszító..mostmár valóban világhírű, hogy a nagybritanniai emberek közül minden második súlyproblémával küszködik, és minden harmadik a túlsúlyos kategóriában mozog. Amig ide nem jöttem a túlsúlyos szó egészen más méreteket öltött az értékrenszeremben. Itt jöttem rá, hogy lányok, akik velem egyidősek, vagy akár már 18-tól fölfele 1.5o magasságnál már a 85-9o kg-t cipelnek különböző testrészeiken. Lassan ez is nagybritannia egyik látványosságává válik:).
Mi mostmár teljesen megszoktuk a látványt, sőt nőként egyenessen önbizalomfejleszőként is ajánlani tudom mindazoknak, akik úgyérzik, hogy ők valamiért kövérebbek és csúnyábbak másoknál..
Ha arra gondolok mi a kínálat egy bevásárlóban, akkor nem is csodálkozok, hogy ezek a proteindús és E1oo, 2oo...millió színezők és tartósítóanyag alapú kaják a legnépszerübbek, de azon viszont igen, hogyha a hály növekedéssel párhuzamosan nő az önkép csorbulása, az önbizalom is jócskán csökken miért nem tesznek semmit ellene??
Mi is az ellenszere? Otthon megvan a pénziány, vagy munka miatti időhiány mint ok vagy kifogás. Sokan lemondanak a testedzésről, a koplalás nem jön be vagy egyszerűen ilyen az alkatuk. Britteknél már az étvágy és a genetika azért nem hozható fel oknak, mint a mellékelt ábra mutatja.
Persze itt sem ez a trend, hanem az egészséges életmód, de sajnos a kényelem és az ebből fakadó problémamegoldó képesség nagyon alacsony. Nemhogy az akaraterő!
Ha akaraterőről lenne szó, a testedzésnek szerintem sehol sincs nagyobb tér adva mint itt. Hisz az ország minen egyes megyéjében, annak minden egyes városában a megyei tanács mindent megtesz, hogy a lakói ne csak a gyomrukra, hanem a testükre is adjanak. Szebbnél szebb és jobbnál jobb szabadidőközpontokat hoztak létre, ahol hihetetelül olcsón lehet bérletet váltani, és ebben korlátlan látogatási engedély van szaunától, gőzszaunától medencéig, pancsoló melegvízig.
Egy kicsit beleturkálva az intenet oldalain láttam, hogy Londonban az első ilyen közcélú Leisure Centre 192o-ban nyílt meg.

Downham Baths,London County Council, 1959


Azóta eltelt egy fél évszázad, de úgy látszik a sok lehetőség nem hozta meg az emberek kitartóerejét. Most januárban még mindig tart a buzgó edzés varázsa, és valóban jó látni az edzőteremben és a medencében, hogy vannak emberek, akik ide is eljárnak.
Nekünk nagyon bejön, sokkal ólcsóbb itt eljutnunk még romániai pénzben is gondolkodva, itt konkrétan felét fizetjük és remélem minket ez a világ a jóra fog tanítani és nem fog elkényeztetni annyira, hogy puha hamburger testünk legyen.
Ime egy pár kép a szabadidő központokról és egy buzgó bácsiról, aki méltó példája az akaratererőnek :D


A bácsi...:))

A legtutibb medence Swansea-ban


A mi kisvárosunk, Haverfordwest Leisure kívülről

Belső relax-medence



2011. január 12., szerda

Eszmefut(ta)ás


Mivel kezdődik minden év? Az újévi fogadalmakkal. Hát ebben az évben IS én a legalapvetőbb és egyben a legnehezebb fogadalommal kezdem, a méregtelenítéssel. Megint egy ideig a víz és gyümölcs kerül az étrend csúcsára, amíg az ünnepi kajálások után magamon hordozott méreg ki nem tisztul a szervezetemből. Itt Walesben is mint bárhol a világon az emberek jól bekajálnak ünnepek alatt és utána mindenki tömegesen fogyni akar. Persze mint minden csoda, ez is három napig tart, na jól van...legyen egy hónap. Ebben az időszakban az emberek lerohanják az edzőtermeket, befizetnek minden egyes gyorsan fogyjunk le programba, megvesznek minden fogyasztó hatású mérget maguknak.
Mivel nekünk is ezzel a önmegtisztítói motivációval kell szembesülnünk, így látjuk és valljuk be, hogy itt nyugatabbra az emberek egy évre előre vannak programozva. A lényeg mindig az időzítésen van: Ha nyár jön, már áprilisban elkezdődik a nyári cuccok hatalmas mennyiségű bevásárlása. Az emberek a még tavaszi esőzésekben, hidegekben jól bevásárolnak, hogy a legújabb trendel felvegyék a versenyt. Ha már elmúlt ennek a szezonja, már nem tudják mit kezjenek az idejükkel, így alig várják az őszi vásárt, amikor az óriási leárazásoknál mindent megvehetnek olcsón és kérdésünkre mindig ugyanaz a válasz: mindegy, hogy szükségem van-e rájuk, hisz ólcsó!!
Ennek folyamata egész évben tart, a legjobban a karácsony tükrözte az emberek vásárlási igényét, az egyik kolleganőm legfőbb gondja a THE BIG SALE-re való eljutás. Útólag tudtam meg, hogy hajnal 4kor kelnek fel, és állnak a főbb bevásárlók előtt a nyítást várva, hogy csomó haszontalan dolgot megvehessenek. Néha úgyérzem maradi vagyok, de itt még nem sikerült ezt a kényszertevékenységet megértenem...
Karácsony előtt tévéből, rádióból, emberektől üzletekből mind mind annak üzenete volt kitéve, hogy "Egyél, egyél, itt, itt, olcsóbb mint valaha"...oszt jól megtömöd magad, és az új év második napjától váltanak a hírcsatornák és már azt reklámozzák, hogy "Elhíztál? Ajaj az nem szép dolog, hamar hamar fuss ide hozzánk, és vedd meg (jó drágán) a fogyás titkának a szérumait".

Mintha valaki hajtaná a tempót, és mindenki a szerint táncolna. Ez a tömeges manipuláció akkor vált világossá számomra, amikor a közelmúltban láttuk Wall-E című rajzfilmet. Abban lehet meseszerűen és groteszken van felvázolva az alap ötlet, de attól még sajnos igaz. Most az a kérdés, hogy mi a helyes: ebből kikerülni vagy tudatlanúl engedni magunkat sodorni az árral.

Ez csak egy jelenet a filmből, ahol ilyen előprogramozott embereket lehet látni...khm:)






2011. január 8., szombat

London emlékkép(p)

London úgy ahogy van érdekes. Erről nincs is amit írni, hisz sokan már megtapasztaltátok. Van aki többszőr, van aki csak egyszer, de a fővárosi feelinget nem megírni kell, hanem megtapasztalni. Rengeteg ember, hatalmas forgalom, talán vannak emberek akiknek egyenessen borzalom ilyen zsúfolt környezetbe kerülni, de nekünk, akik az ország másik felén lakunk egy olyan környezetben, ahol 1o ember már kissebb tömegnek számít nagyon jól jött egy kis nyüzsgés.
Nekem ezúttal másodszorra volt alkalmam megnézni az angliai fővárost, mégis az épületek, a helyszínek, a paloták és a séták is egészen más élmény nyújtottak. Mintha életemben előszőr láttam voltna újra :).

Úgy döntöttünk a párommal, hogy ez a kiruccanás nem a múzeumok és a turista vonzó helyekről szól majd, hanem végigsétáljuk egyik szeletét Londonnak. Természetesen Westminster lett ez a "szelet" és az egyes körzet. London 8 körzete olyan nagyméretet ölt, hogy valószínüleg az ott lakó átlagos ember is csak kimondottan az otthonán és a munkahelyéhez vezető úton kívül maximum egy kisvárosi környhezethez mért területét képes megjegyezni.
Ez is AKKORA szelet, hogy közlekednünk kellett metróval, busszal, gyalogosan és még biciklivel is...:D A biciklizés tünt a legszimpatikusabbnak, sokkal egyszerübb és hozzáférhetőbbnek tűnt bérelni, mint például Amsterdamban.
A város rengeteg pontján található publikus Barclays bicikli kölcsönző, mindössze egy fontért körbe lehet kerülni szabadon s kényelmesen a város főbb központi részeit.
A kölcsönzése nagyon egyszerű, kártyával vagy akár készpénzel saját magadnak a gépbe fizetsz, tekeregsz egy nagyot és bármelyik másik ilyen bicikli megörzőjébe visszaálítod. Nem kell tartani attól, hogy bezár a kölcsonző, mert te magadnak intézed. Így sikerült nekünk még éjjel egy körül is biciklizni nyugisan :)

Számomra kezdett egy új fotózási forma szimpatikussá válni, az optikailag csaló fényképek és célba vettem egy pár helyszínt Londonban, ahol magamról csináltattam ilyen típusú képeket.
Ez viszont már egy olyan élmény, amit a bloggomban is jól esik megmutatni.

Kellemes napot mindenkinek! :)


2011. január 4., kedd

2o11


Elmúlt kilenc hónap és elmúlt már egy nyár, egy szilveszter, napforduló és egy hó nélküli év. És átléptük az első évküszöböt itt Waleszben. Így visszanézve egy pár hétnek tűnik az egész. Körülöttünk sok ember, mint általában nagy "életköszöbnek" nevezte meg a szilvesztert. Ehhez képest bennem semmi különös érzést nem hozott az évszámváltás. Előszőr életemben voltam úgy, hogy megfordúlt bennem az egésznek a fontossága. Nem az került fontosság nagyítója alá, hogy milyen körülmények között, mekkora ünnepléssel megyek át az új évbe, hanem a hogyan kérdése az évet illetően, ami jön.

Nagyon szeretem Moreno felfogását, ami szerint az élet egy óriási színpad, amiben te vagy a főszereplő, te vagy a díszlet és te vagy a történés. Az egészet te álmodod meg, és az a legnagyobb belső ünnep, amikor úgy rendezed be a színpadod, ahogyan azt szeretnéd. Én ezzel megyek bele az új évbe. Csak folytatom a rendezést.

:)

2010. december 31., péntek

.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNAK!!!

2011

2010. december 30., csütörtök

Karácsonyi Film toplista



Már a karácsonyi feeling lassan elmúlt, és mivel mindenkinek jelent a karácsony valamit, én is kerestem az idei érdekességeket. Nekem tudtam ebben az évben egy nagyon csendes és nyugalmas karácsonyom lesz. Előszőr ezzel nem tudtam mit kezdeni, hisz megvagyok szokva azzal, hogy a karácsonyom legalább három helyszínen játszik, rokonságról rokonságra járással, üdvözléssel.
Aztán a boltokban járkálva jöttek szembe velem a DvD-k ezrei és rájöttem, valami olyat kell tennem ebben az évben karácsonykor, amit a sok odavissza futások miatt kihagytam majdnem minden évben: karácsonyi filmeket megnézni!! Megnéztem egy csomó új és régi karácsonyi filmet, amire az utóbi tíz évben egyáltalán nem tudtam rendesen időt szánni.

Szóval berúgtam a popcorncsináló lábosom, bevásároltam rendesen pepsziből és mozit varácsoltam az otthonunkból:). Zsolti talán az elején nem igazán tudta miért vagyok így rákattanva a filmnézésre, de aztán ő is belejött.

A 2o1o-es karácsonyi toplisám: :D

1. A Christmas Carol (1984-es változat)



2. Nanny McPhee (2oo5)












3. Jack Frost (1998)


4. Charlie és a Csokigyár (2oo5)





5. Grinch (2ooo)





















2010. december 24., péntek

Karácsonyra:)



Nagyon szép, szeretetben és kacagásban gazdag Ünnepeket Kívánunk mindenkinek!!!

Mesó és Zsolti...:D



2010. december 22., szerda

Ez az első..


Ez az első karácsonyunk itt Waleszben, és habár ebben az évben majdnem minden újat jelentett számunkra, mégis számomra ez a karácsony jelképezi az itteni életünk első legfőbb mérföldkövét. Ez az igazán első közös otthonunk, ez az első közösen töltött karácsonyunk a fenyő választásától a díszgömbök választásáig, a közös díszítéstől a töltöttkáposztáig. Lehet nagyon érzelgős az előbbi mondatom, de az az igazság, hogy itt messze 3ooo km-re még az otthoni átlagos szokások is fontosakká válnak.

Ami engem a legjobban meglepett, az az egyik filipinó kolleganőm reakciója a fa láttán: a lány megfogta az egyik faágat, egyből visszahökkent, majd elkezdte szagolgatni, hogy az TÉNYLEG IGAZI!!! meg hogy a szaloncukor nem mű :)) ez azért dúrvának tünt nekem, de aztán rájöttem, hogy fülöpszigeti lévén ittvan két egész éve és valószínüleg nem látott igazi fenyő karácsonyfát otthonban....nahát ez nekünk fúrcsa, mert itt is mint nálunk otthon rengeteg szebbnél szebb fát lehet kapni...EREDETIT is, elérhető áron és mégis talán nagyzolásnak veszik azt, hogy nekünk nem kell a műből.

Vannak itt meglepetések a karácsonyi bíznisszben, példáúl mi ha négy-öt nappal karácsony előtt keresünk fát és tartozékait, akkor már érezhető, hogy erőst nagy késésben vagyunk, hisz már a polcokon a szileszteri választék tárúl elénk, mert mindenki elintézte a karácsonyozást már november közepétől december elejéig, és már megvan mire cuppanhatnak rá következőben a vásárlásra kiéhezett munkanélküli benefittes tömegek.

Na de minden fúrcsa dologban van egy kicsi jó, mi mindent negyed árában kapunk akkor meg, ha az itteni népekhez képest egy kicsit "lemaradva" ragaszkodunk hagyományos időzítésünkhöz, és IME az otthonjunk karácsonyi hangulatba öltözve :)

2010. december 14., kedd

Sosem ízlett lekvár még ennyire!!!

A December 14-et a meglepetések napjának nyílvánítom ezennel. A világ kükönböző végeiből kaptam ajándékokat! Minden egyes nap, amikor levelet találok a postaládámban boldogsággal tölt el, mert minden egyes alkalommal segít otthonosabban érezni itt Waleszben magam és a szeretet érzésével tölt fel így szebbé válnak a napjaim.

A mai napon egyszerre kaptam két világrészről meglepetést, mindkettő a világ különböző sarkából, az egyik Egyiptomból, a másik Ausztráliából érkezett. Ezt a két büszkeségemet megkell mutassam nektek is. Az első NAGY meglepetésem egy jó poénos elszólásból született, amikor Cshillus barátném mangó lekvárt főzőtt székelymódra Ausztraliában és én elszóltam magam, hogy "be megkostólnám én azt". Ő hamar szavamon fogott és hihetetlen, ezennel valóra vállt: IME A LEKVÁR AUSZTRÁLIÁBÓL!!

Ma érkezett, egyenessen Ausztráliából csak nekünk. Ő csinálta és én innen a világ másik végéről azt mondhatom, hogy: "Jaj de finom, nagyon jól sikerült" és sosem kaptam ilyet Karácsonra és még sohasem ízlett még lekvár ennyire:D:D:D. Igy nyílvánosan is, köszönöm szépen a személyreszóló ajándéknyalánkságot. Muuuaaaahh!!!

A másik meglepetésem egy pipa, amit az egyik kollegám hozzott egyiptomi utazásából, így bővült az egyenlőre szűkös de nagyrabecsült pipagyüjteményem:). Nekem is mint mindenki másnak van egy álmom, nekem az egyik nagy álmom, hogy a jövendőbeli lakásomban legyen egy szép pipakollekcióm, különlegesebbnél különlegesebb, szebbnél szebb, ezúttal van egy, ami azért különleges, mert otthonról hoztam magammal (középső), egy másik, ami miniatür müködőképes kis bébipipa és ezutóbbi, ami számomra jött Egyiptomból (balról).

Így most hátradőlök és kényelmesen heverve az othhonunkban csodálgatom az ajándékaimat...



Vigyázzatok mit kívántok, mert valóra válhat :))))Köszönöm:)



2010. december 12., vasárnap

Hóból hóba



A hazamenés örömének reggelén egy hatalmas meglepetés ért. Hajnali 6-kor amint kinyítottam a kis kuckónk ajtaját egy gyönyörű téli táj tárult elém. Azonnal kirohantam, lefotóztam, körberohangáltam örömömbe a helyet, még traktornyomot is csináltam tigrisugrásban annyira feldobott.

Reggeli látkép a karavánunk elől

Itt Waleszben és egész Nagybritanniában történelmi pillanatnak számít minden apró jele a havazásnak, lásd a sok hír a tévében. Hát ebben az évben ez a tör
ténelmi pillanat megvalósúlt az én örömömre és talán az angolok katasztrófa élményére, mert amint bementem a házba, hogy az örömmel osztozzak mást sem hallodtam csak az "Acchaviiii" waleszi kifejezést, ami magyarul annyit jelent mint Pfújjj...

Mifelénk az emberek a hó hallatán hamarabb esnek kétségbe az utakon való közlekedés miatt és a csúszásveszély miatt, minthogy örüljenek ennek a ritka szépnek, ami eléjük tárúl. Ők inkább hódólnak a biztonságos műhó és a plasztik karácsonyi illatoknak, amit már csak a temérdek vásárlás hisztéria követhet. A természetes az félelmetes, az nem természetes.

Mna dehát én sokat gondoltam és kívántam ide is a havat, lehet akkor én vagyok a hibás a sok britt havazásért, no se baj..:D

Alcsík

Ezzel a képpel indultunk haza és egész otthonlét alatt gyönyörű havakra ébredtünk, ez számomra megérte az otthonlétet, mert meghozta az ünnepi hangulatomat és most visszajőve díszítem az első otthonunkat az első saját díszeinkel, az első saját fánkat fogjuk hazahozni hamarosan és már megvettük az első közös karácsonyi cédénket :)

2010. november 26., péntek

Dehát a ruha az miért fontos??

Hazamenni olyan melegséggel tölti el az embert, mint amilyen elhatározással eldöntötted valamikor, hogy onnan el, az újba ki, az ismeretlenbe, a másba, a felnöttéválásba. Most pakolok. Hazalátogatok, és máris a sok felelőségemre gondolok és szeretetre, amit kifogok mutatni azoknak, akik engem messziről is pont ugyanolyan szeretettel tudnak magukhoz közel tartani.
Eszembejutott a bepakolásnál, hogy miért nekem annyi ruha be a nagy pakkba, hogy a cipzár hatba törik és ugrándozol, hogy beleférjen, majd úgyis szétpattan..és akkor jutott eszembe. Miért?

Otthon hagytam azt, ami a nőket meghatározza a hétköznapokban: a ruháim majd mind-mind otthon és én mégis gyúrom be a nőiességem és híúságomból fakadó ösztöneimet a sok ruhával együtt a táskába..hát fogtam magam és újra kiszedtem, megfeleztem azokat, amik csak opcionális ruhák és elengedtem magam. Mi lenne ha?...
Ha hazamennék és kinyitnám a szekrényeimet és szembenéznék azzal, amit otthonhagytam. A ruháimat beleértve. Otthon van minden olyan ruha, amiből kivetköztem és otthagytam az összes hétköznapi nagy és kis fontosságú emlékekkel együtt, hgy majd mint minden másból, ebből is újat teretek.

Miért is fontos ez?Nem tudom. Én nő vagyok és bennem ettől fakad a lényeg az utcára kimenéstől egy emlékekig. Képesek vagyunk ruhára pontosan megmondani mikor voltunk benne, hogy éreztük magunkat tőle, az első randin benne voltunk-e amikor megismerük azt akit szeretünk. A ruhadarabok, amiben a legtöbb bókot kaptuk, a nadrág, amiből készülünk kifogyni, vagy akár belehízni, mind mind fontosak számunkra.
Én most a bepakolási elégedetlenségemből fakadva elhatározásra jutottam. Engedem magam most hazalátogatni a helyre, ahol az emberekben otthont találtam és beleöltözni azokba a régi emlékeket adó ruháimba. Igy növelem 1oo%-os otthonlét megéléséhez az esélyeimet. Juhééé.




2010. november 19., péntek

Töredék Cardiff




Ha Walesz, akkor fővárost, ha Cardiff, akkor képeket, ha képeket, akkor panorámát!!!
A képek rákattintással megtekinthetőek eredeti felbontásban is



Cardiff Millenium Centre, olv. Creu Gwir Fel Gwdr O Ffwnais Awen (Whelsh),
These Stones Horisons Sing (English), 2oo4




Cardiff Castle, építették 1o91 körül




Cardiff Castle, vendégfogadó


azokért, akiknek már a kereszt jutott az Afgán és Iráni harcban