Hóból hóba

A hazamenés örömének reggelén egy hatalmas meglepetés ért. Hajnali 6-kor amint kinyítottam a kis kuckónk ajtaját egy gyönyörű téli táj tárult elém. Azonnal kirohantam, lefotóztam, körberohangáltam örömömbe a helyet, még traktornyomot is csináltam tigrisugrásban annyira feldobott.

Reggeli látkép a karavánunk elől

Itt Waleszben és egész Nagybritanniában történelmi pillanatnak számít minden apró jele a havazásnak, lásd a sok hír a tévében. Hát ebben az évben ez a tör

ténelmi pillanat megvalósúlt az én örömömre és talán az angolok katasztrófa élményére, mert amint bementem a házba, hogy az örömmel osztozzak mást sem hallodtam csak az "Acchaviiii" waleszi kifejezést, ami magyarul annyit jelent mint Pfújjj...

Mifelénk az emberek a hó hallatán hamarabb esnek kétségbe az utakon való közlekedés miatt és a csúszásveszély miatt, minthogy örüljenek ennek a ritka szépnek, ami eléjük tárúl. Ők inkább hódólnak a biztonságos műhó és a plasztik karácsonyi illatoknak, amit már csak a temérdek vásárlás hisztéria követhet. A természetes az félelmetes, az nem természetes.

Mna dehát én sokat gondoltam és kívántam ide is a havat, lehet akkor én vagyok a hibás a sok britt havazásért, no se baj..:D

Alcsík

Ezzel a képpel indultunk haza és egész otthonlét alatt gyönyörű havakra ébredtünk, ez számomra megérte az otthonlétet, mert meghozta az ünnepi hangulatomat és most visszajőve díszítem az első otthonunkat az első saját díszeinkel, az első saját fánkat fogjuk hazahozni hamarosan és már megvettük az első közös karácsonyi cédénket :)