.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNAK!!!

2011

Karácsonyi Film toplista

Már a karácsonyi feeling lassan elmúlt, és mivel mindenkinek jelent a karácsony valamit, én is kerestem az idei érdekességeket. Nekem tudtam ebben az évben egy nagyon csendes és nyugalmas karácsonyom lesz. Előszőr ezzel nem tudtam mit kezdeni, hisz megvagyok szokva azzal, hogy a karácsonyom legalább három helyszínen játszik, rokonságról rokonságra járással, üdvözléssel.

Aztán a boltokban járkálva jöttek szembe velem a DvD-k ezrei és rájöttem, valami olyat kell tennem ebben az évben karácsonykor, amit a sok odavissza futások miatt kihagytam majdnem minden évben: karácsonyi filmeket megnézni!! Megnéztem egy csomó új és régi karácsonyi filmet, amire az utóbi tíz évben egyáltalán nem tudtam rendesen időt szánni.

Szóval berúgtam a popcorncsináló lábosom, bevásároltam rendesen pepsziből és mozit varácsoltam az otthonunkból:). Zsolti talán az elején nem igazán tudta miért vagyok így rákattanva a filmnézésre, de aztán ő is belejött.

A 2o1o-es karácsonyi toplisám: :D

1. A Christmas Carol (1984-es változat)

2. Nanny McPhee (2oo5)

3. Jack Frost (1998)

4. Charlie és a Csokigyár (2oo5)

5. Grinch (2ooo)

Karácsonyra:)

Nagyon szép, szeretetben és kacagásban gazdag Ünnepeket Kívánunk mindenkinek!!!

Mesó és Zsolti...:D

Ez az első..

Ez az első karácsonyunk itt Waleszben, és habár ebben az évben majdnem minden újat jelentett számunkra, mégis számomra ez a karácsony jelképezi az itteni életünk első legfőbb mérföldkövét. Ez az igazán első közös otthonunk, ez az első közösen töltött karácsonyunk a fenyő választásától a díszgömbök választásáig, a közös díszítéstől a töltöttkáposztáig. Lehet nagyon érzelgős az előbbi mondatom, de az az igazság, hogy itt messze 3ooo km-re még az otthoni átlagos szokások is fontosakká válnak.

Ami engem a legjobban meglepett, az az egyik filipinó kolleganőm reakciója a fa láttán: a lány megfogta az egyik faágat, egyből visszahökkent, majd elkezdte szagolgatni, hogy az TÉNYLEG IGAZI!!! meg hogy a szaloncukor nem mű :)) ez azért dúrvának tünt nekem, de aztán rájöttem, hogy fülöpszigeti lévén ittvan két egész éve és valószínüleg nem látott igazi fenyő karácsonyfát otthonban....nahát ez nekünk fúrcsa, mert itt is mint nálunk otthon rengeteg szebbnél szebb fát lehet kapni...EREDETIT is, elérhető áron és mégis talán nagyzolásnak veszik azt, hogy nekünk nem kell a műből.

Vannak itt meglepetések a karácsonyi bíznisszben, példáúl mi ha négy-öt nappal karácsony előtt keresünk fát és tartozékait, akkor már érezhető, hogy erőst nagy késésben vagyunk, hisz már a polcokon a szileszteri választék tárúl elénk, mert mindenki elintézte a karácsonyozást már november közepétől december elejéig, és már megvan mire cuppanhatnak rá következőben a vásárlásra kiéhezett munkanélküli benefittes tömegek.

Na de minden fúrcsa dologban van egy kicsi jó, mi mindent negyed árában kapunk akkor meg, ha az itteni népekhez képest egy kicsit "lemaradva" ragaszkodunk hagyományos időzítésünkhöz, és IME az otthonjunk karácsonyi hangulatba öltözve :)

Sosem ízlett lekvár még ennyire!!!

A December 14-et a meglepetések napjának nyílvánítom ezennel. A világ kükönböző végeiből kaptam ajándékokat! Minden egyes nap, amikor levelet találok a postaládámban boldogsággal tölt el, mert minden egyes alkalommal segít otthonosabban érezni itt Waleszben magam és a szeretet érzésével tölt fel így szebbé válnak a napjaim.

A mai napon egyszerre kaptam két világrészről meglepetést, mindkettő a világ különböző sarkából, az egyik Egyiptomból, a másik Ausztráliából érkezett. Ezt a két büszkeségemet megkell mutassam nektek is. Az első NAGY meglepetésem egy jó poénos elszólásból született, amikor Cshillus barátném mangó lekvárt főzőtt székelymódra Ausztraliában és én elszóltam magam, hogy "be megkostólnám én azt". Ő hamar szavamon fogott és hihetetlen, ezennel valóra vállt: IME A LEKVÁR AUSZTRÁLIÁBÓL!!

Ma érkezett, egyenessen Ausztráliából csak nekünk. Ő csinálta és én innen a világ másik végéről azt mondhatom, hogy: "Jaj de finom, nagyon jól sikerült" és sosem kaptam ilyet Karácsonra és még sohasem ízlett még lekvár ennyire:D:D:D. Igy nyílvánosan is, köszönöm szépen a személyreszóló ajándéknyalánkságot. Muuuaaaahh!!!

A másik meglepetésem egy pipa, amit az egyik kollegám hozzott egyiptomi utazásából, így bővült az egyenlőre szűkös de nagyrabecsült pipagyüjteményem:). Nekem is mint mindenki másnak van egy álmom, nekem az egyik nagy álmom, hogy a jövendőbeli lakásomban legyen egy szép pipakollekcióm, különlegesebbnél különlegesebb, szebbnél szebb, ezúttal van egy, ami azért különleges, mert otthonról hoztam magammal (középső), egy másik, ami miniatür müködőképes kis bébipipa és ezutóbbi, ami számomra jött Egyiptomból (balról).

Így most hátradőlök és kényelmesen heverve az othhonunkban csodálgatom az ajándékaimat...

Vigyázzatok mit kívántok, mert valóra válhat :))))Köszönöm:)

Hóból hóba

A hazamenés örömének reggelén egy hatalmas meglepetés ért. Hajnali 6-kor amint kinyítottam a kis kuckónk ajtaját egy gyönyörű téli táj tárult elém. Azonnal kirohantam, lefotóztam, körberohangáltam örömömbe a helyet, még traktornyomot is csináltam tigrisugrásban annyira feldobott.

Reggeli látkép a karavánunk elől

Itt Waleszben és egész Nagybritanniában történelmi pillanatnak számít minden apró jele a havazásnak, lásd a sok hír a tévében. Hát ebben az évben ez a tör

ténelmi pillanat megvalósúlt az én örömömre és talán az angolok katasztrófa élményére, mert amint bementem a házba, hogy az örömmel osztozzak mást sem hallodtam csak az "Acchaviiii" waleszi kifejezést, ami magyarul annyit jelent mint Pfújjj...

Mifelénk az emberek a hó hallatán hamarabb esnek kétségbe az utakon való közlekedés miatt és a csúszásveszély miatt, minthogy örüljenek ennek a ritka szépnek, ami eléjük tárúl. Ők inkább hódólnak a biztonságos műhó és a plasztik karácsonyi illatoknak, amit már csak a temérdek vásárlás hisztéria követhet. A természetes az félelmetes, az nem természetes.

Mna dehát én sokat gondoltam és kívántam ide is a havat, lehet akkor én vagyok a hibás a sok britt havazásért, no se baj..:D

Alcsík

Ezzel a képpel indultunk haza és egész otthonlét alatt gyönyörű havakra ébredtünk, ez számomra megérte az otthonlétet, mert meghozta az ünnepi hangulatomat és most visszajőve díszítem az első otthonunkat az első saját díszeinkel, az első saját fánkat fogjuk hazahozni hamarosan és már megvettük az első közös karácsonyi cédénket :)

Dehát a ruha az miért fontos??

Hazamenni olyan melegséggel tölti el az embert, mint amilyen elhatározással eldöntötted valamikor, hogy onnan el, az újba ki, az ismeretlenbe, a másba, a felnöttéválásba. Most pakolok. Hazalátogatok, és máris a sok felelőségemre gondolok és szeretetre, amit kifogok mutatni azoknak, akik engem messziről is pont ugyanolyan szeretettel tudnak magukhoz közel tartani.

Eszembejutott a bepakolásnál, hogy miért nekem annyi ruha be a nagy pakkba, hogy a cipzár hatba törik és ugrándozol, hogy beleférjen, majd úgyis szétpattan..és akkor jutott eszembe. Miért?

Otthon hagytam azt, ami a nőket meghatározza a hétköznapokban: a ruháim majd mind-mind otthon és én mégis gyúrom be a nőiességem és híúságomból fakadó ösztöneimet a sok ruhával együtt a táskába..hát fogtam magam és újra kiszedtem, megfeleztem azokat, amik csak opcionális ruhák és elengedtem magam. Mi lenne ha?...

Ha hazamennék és kinyitnám a szekrényeimet és szembenéznék azzal, amit otthonhagytam. A ruháimat beleértve. Otthon van minden olyan ruha, amiből kivetköztem és otthagytam az összes hétköznapi nagy és kis fontosságú emlékekkel együtt, hgy majd mint minden másból, ebből is újat teretek.

Miért is fontos ez?Nem tudom. Én nő vagyok és bennem ettől fakad a lényeg az utcára kimenéstől egy emlékekig. Képesek vagyunk ruhára pontosan megmondani mikor voltunk benne, hogy éreztük magunkat tőle, az első randin benne voltunk-e amikor megismerük azt akit szeretünk. A ruhadarabok, amiben a legtöbb bókot kaptuk, a nadrág, amiből készülünk kifogyni, vagy akár belehízni, mind mind fontosak számunkra.

Én most a bepakolási elégedetlenségemből fakadva elhatározásra jutottam. Engedem magam most hazalátogatni a helyre, ahol az emberekben otthont találtam és beleöltözni azokba a régi emlékeket adó ruháimba. Igy növelem 1oo%-os otthonlét megéléséhez az esélyeimet. Juhééé.

Töredék Cardiff

Ha Walesz, akkor fővárost, ha Cardiff, akkor képeket, ha képeket, akkor panorámát!!!

A képek rákattintással megtekinthetőek eredeti felbontásban is

Cardiff Millenium Centre, olv. Creu Gwir Fel Gwdr O Ffwnais Awen (Whelsh),

These Stones Horisons Sing (English), 2oo4

Cardiff Castle, építették 1o91 körül

Cardiff Castle, vendégfogadó

azokért, akiknek már a kereszt jutott az Afgán és Iráni harcban

Hogyan lakjunk olcsón és kényelmesen?

Erre a kérdésre Nagybritannia hamar megtalálta a választ, amit mi úgy ismerünk, hogy "kovárté", azt ők olcsón megveszik és amig a ház felépül, addig benne laknak: az úgynevezett Statik Karaván.

Nekem az a fogalom, és olcsó lehetőség teljesen idegen volt eddig, előszőr márciusban találkoztam vele, amikor kijöttünk és a munkaadónk karavánt tudott bitosítani az ittlakásra ideiglenesen...őszintén és megvoltam győződve, hogy az általam ismert kis utazókaravánról van szó, de nagymeglepetésre egy egész más dolog várt itt ránk.

A Statik Karaván egy nagyon egyszerű , olcsó és kényelmes megoldás, 3oo fonttól kezdödően egész kényelmes kis otthont lehet venni. Ezt oda szállítják ahová szeretnéd, csak egy engedély és máris megvetted magadnak az első lakásod:).

Tulajdonképp egy egyszobás lakás, amelyhez nagyon olcsón hozza lehet jutni itt Nagybritanniában.

Érdekes mód itt annyira népszerű ez a karaván-életmód, hogy a családok egy új ház építésénél kiköltöznek ebbe a kis fémdobozba a birtok közepére és addig laknak ott, amíg az új ház fel nem épül. Vannak kollégáim, akik 4-7 évig laktak karavánban, családot alapítva.

Kilépve a könyezetünkből , utazgatva jöttünk rá, hogy egy egész kultusz épül ezek köré a karavánok köré, és meg is határozzák a brit felfogást. Itt nem található a hegyekben hétvégi ház, az emberek nem fektetnek be pénzt kissebb tulajdonokba, ami a család hétvégi szórakozásának, együttlétének adjon helyet, hanem e helyett bárhová mész találsz óriás karavánparkokat, ahol pár fontért kényelmes hétvégét tölthetsz el készen berendezett mobil lakásban.

Személyes tapasztalat mindig számít-alapon elmondhatom, hogyha otthon is lennének ilyen karavánparkok , akkor sok frissen összeköltöző pár, egyetemista, vagy utcára kényszerülő ember kérdése is könnyebben megoldódna. Természetesen az időjárás itt enyhébb, mint egyes helyeken erdélyben, de nem akkora a különbség, így sok helyen hasznos lenne, nemcsak kényelmes.

Ez a mi kis kuckónk képe, ez a példány van már 25-3o éves, de eddig megteremtette azt a környezetet, amit mi úgynevezünk, hogy meleg otthon :)

Mi a baj a negatív kritikával?

A munkavállalás külföldön címmel megjelenő cikkek a gazdasági válság kezdete óta tömegesen jelennek meg, különböző formákban. Egy mai cikket olvasva, amit címlapon találtam nagyon elgondolkodtatott...természetesen a valóságot mutatja, egy személyes tapasztalatot mutat be, amire rábólintottam, sőt meg is rázott, hogy sokan csapdába kerülnek az "új munka és életlehetőségek" helyett.De valóban ilyen feedback és sajtócikk az, amire szükségük van az embereknek, akik külföldön szertnének tapasztalatot és pénzt keresni? Ez a kérdés fordult meg a fejemben a cikket olvasva.

Saját tapasztalatból írom, hogy maga a döntés, az elhatározás milyen nehéz, amit a keresési, pénzbefektetési periódus követ. Ezt az "utat" végigjárni rengeteg kétellyel jár, és a legfogékonyabbak mindig a negatív kritikára vagyunk. Természetesen nagyon fontos minden lehetőség mellett megvizsgálni a bukókat, ebben az esetben a cégek kiválasztását, mert rengeteg kamut találhatunk a világpiacon, amit szerencsés esetben hamar kilehet szűrni. Ellenkező esetben pedig saját bőrödön tapasztalod meg mennyire átverhető és elvakított vagy, a vágyaid és a céljaid kihasználásából nem te, hanem egy szépen csomagolt hazug, nemlétező cég keres rajtad.

Máris kételyek között találod magad..és megálsz egy pillanatra. Tényleg akarom ezt? teszed fel a kérdést magadnak, ezáltal sokszor eljutva ahhoz, hogy már a döntésed nem is számít, a kezdeti bátorságod már nem is foglalkoztat, csak kimondottan a félelmeid.

Követed, sőt, keresed az olyan hivatkozásu cikkeket, amig meggyőznek a félelmeidről és ezzel is telik az idő, sanyargatod magad, hogy benned van a vágy és az akaratodnak már egyszer utat is engedtél, mindezáltal messzebbre és messzebre rohansz vissza a semmi fele.

Egydolog biztos: ezek a cikkek, történetek a negatív valóságaikon keresztül rosszat is tesznek. Azokat az embereket, akik minden reggel fejfájással és elégedetlenséggel kellnek, új utat akarnak törni maguknak, meg is van bennük az erő a változtatásra, mind mind a nyomasztó hétköznapokba gyúrják vissza. Ez azokra vonatkozik, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak.

A negatív kritika sikere tehát megmagyarázható, elfogadható és tömeges. De mi van a pozitív kritikával? Mi van azokkal a cégekkel, amelyek valóban léteznek? Ezek a cégek lassan kiszűrhetetlenné válnak. Pedig léteznek.

A rossz valóság mindig eladhatóbb volt. Ez ezután is így lesz. Tőlünk függ, hogy melyiknek engedünk józan ésszel szabad utat.

Az optimizmus és a naivítás közel áll egymáshoz, de a józan ésszel talán nem csak a piac jár jól, hanem mi magunk is, akik nehéz utat képesek vagyunk felválalni.

Újabb két kedvenc Panoramika

A panoráma fotózás megfertőzött, a legújabb fotókat természetesen felteszem a bloggra, hogy megferőzzelek vele benneteket is :P

Nagyon jó játék ez bizony, annyira jó érzés azt megmutatni, amit a szabadszem lát, egy panoráma sokban segít ezt illetően. Ezek is mind-mind próbálkozások, természetesen távol állnak a tökéletestől, de tökjó eljátszadozni vele ;)

A lenti fotók Milford Haven-ben készültek, tőlem 15 mérföldre. Érdekessége, hogy Walesben az egyetlen természetes kikötő a sok százból, amely 1797 óta megőrizte domborzati formályát, tudnillik Nagybritannia arról híres, hogy minden gyönyörűen be van rendezve az egész országban, parkoktól, házakig, utcáktól kikötőkig, de sajnos nagyon kevés olyan tájat láthatunk a tengerpartokon kívül, ami természetes.

Milford Haven Marina (Wales) Esti hangulatkép a barátnőnk ablakából...rossz lehet neki fellkelni éjjelente hgy nem tud alunni a szép kilátás miatt:))

...

..és persze amikor reggel felkel, hogy elsétáljon a legközelebbi kávézóhoz, akkor ezen a sétányon megy el mindennap:)

A Halloween varázsa

Ahogy a Haloween közeledett az emberek legalább annyira fellendültek, mint bármelyik ünnepen, csak annyi különbséggel a keleti kulturához képest, hogy itt bárkit megkérdeztem a hallotti megemlékezésről, a gyertyagyújtásról, mind-mind nagyon furcsán megnéztek. Olyan érzések töltöttek el, mintha az én felfogásom, illetve ezentúl az otthonról hozott szokásaim nemhogy maradiak, hanem egyenessen primitívek a halottak napjával kapcsolatosan. Senki sem említett semmilyen vallásos szertartást, meghitt megemlékezést, vagy akár családban való együttlétet..

Itt Nagybritanniában, főleg Waleszben, ahol a Kelta kultúra mély gyökerei lakoznak elképzeltem milyen érdekes hangulatot ad majd az a nap, amiről a "nagykönyvek" írnak. Visszanézve a kelta tradiciókat azt találtam, hogy ennek gyökere 2ooo évre nyúlik vissza, és alapvetően a nyár végét és az aratás ünnepét jelezte az október 31, illetve a November 1. A kettő közötti éjszaka szimbolizálta a holt lelkek kapuját az élőkkel való találkozásra.

Az emberek összegyültek, állatokat, gyümölcsöket áldoztak fel ennek tiszteletére és mágját égettek. A tábortűz volt a Halloween csúcspontja, amely közelebb hozta a jó lelkeket és távol tartotta a rosz lelkeket.

A 2ooo évvel ezután ünnepelt Halloween a régi tradicióból egyet tartott meg: a maszkokba való öltözést s az ajándékozást, amely korántsem jelenti mint akkor az aratási hálaadást...

Sőt! Haloween?? akkor PARTY, RÉSZEGSÉG, újjabb "night out"-ra való lehetőség, ami bizony kortól független.

Anya-lánya berombólnak az első nagy bevásárlóközpontba, mindenféle ijesztő, boszorkás vagy halálfejes ruhákba és maszkokba beöltöznek és egész éjjel annyit isznak, amennyi belefér a testbe. Az utcák megtelnek fúrcsa beöltözött alakokkal, akik félelmetesen üvöltenek bele az éjszakába. Persze erre a nagy alkalomra már hetek óta készülnek, vásárolnak, bejelentkeznek partykba (mint közösségi szertartásra).

Ez az, ami a felnőtteknek érdekes a Haloween napját illetően, és az igazat megvallva nem is mertem rákérdezni arra, hogy egyáltalán van-e fogalmuk ez a nap miért a maszkokról és a szellemidézésről szól. Node ez mind tényleg nagyon érdekes és főleg viccesnek tűnik, és ha jól belegondolok, akkor nem is csodálkozom, hogy legyen bármilyen ünnepről szó, a szórakozást választják mint ventillációs tevékenységet, mert a hétköznapokban bizony nagyon visszafogottak és hidegek maradnak. Kell nekik alkalom a tombolásra :)

Panorama valahol Walesben

Az első panoráma-fotó probálkozásom...juhuhúú :) Mivel most olyan fotógéppel játszhatom mint a Nikon D5ooo nagy boldogság a saját kis életemben is ilyen fotókat készíteni. Ez a legeslegelső két ilyen fotó, megosztom, remelhetőleg a következő alkalommal már olyant mutathatok, amire még büszkébb lehetek..

Blue Lagoon, Wales, Pembrokeshire

PYL, Ahol lakunk...middle of nowhere :)

...node mindenből a legelső ami megmarad ;)

Kedvenc káros szenvedélyem II. rész: De mi is az a vizipipa?

Valószinüleg nektek sem idegen a vizipipa fogalma, ha nem is próbáltátok, akkor láttatok már akár baráti társaságon belül, kávézókban vagy tévében. :P

Én már lassan négy éve szoros barátságban állok ezzel a dohányzási szokással, előszőr Kolozsváron egy számomra kedves kocsma-kávézóban a Bástyában találkoztam vele és nagyon gyorsan megkedveltem. Íze sokkal finomabb és sűrűbb, változatosabb, mint a klasszikus cigarettáé és különböző ízekben élvezhető.

Eredetét illetően pontosan nem lehet tudni melyik kultúrában jelent meg előszőr, az első vizipipára való utalások 1588-ban találhatók, mint Hakim Abul-Fath Gilani iráni fizikus találmánya. A célja egy olyan dohányzásra való eszköz kifejlesztése, amelynek a füstje ugyanúgy élvezhető mint a klasszikus dohányzásé, azzal a különbséggel, hogy ennek füstje megtisztul a vízben, így csökken annak káros hatása. A dohányzás ezen formálya hamar divatossá vállt az Iráni és Arab nemesség körében, majd továbbterjedt egész Pakisztánban, Perzsiában, Egyiptomban, majd a XX-ik században egész Európában és Amerikában is ismerté vállt.

Maga a Narhilea koncepció Indiában alakúlt ki. Előfutára a mai kifejleszettt formának a narcsil, amely eredetileg kokuszhéj vagy tökből kifaragott flaska volt, amelybe szalmaszálat fűztek és úgy szívták.

Természetesen abban az időben kábító hatású növények képezték ezen dohányzás alapját, de abban az időben és főleg kultúrában a kender alapú növényeknek kimondottan gyogyító hatására figyeltek (érzéstelenítő hatás), illetve ezeknek különböző növényi ízekkel és fűszerekkel kevert pasztáját a "világban való elmélyedés" segítségére használták az elmélkedők.

A Perzsák megkedvelték és továbbfejlesztették, a kókuszhéjat díszes festett üvegflaskára és a szalmaszálat öntőcsőhöz hasonló résszre váltották, így alakúlt ki lassan a mostani formája.

A vizipipa használata az ősi időkben Indiában nemcsak egyéni, hanem presztízs kérdése is volt, a gazdagabb nemesi osztály nagy előszeretettel használta, majd szétterjedt a szegényebb osztályoknál is, kávázók és éttermekben.

A pipázás a 19-2o. században kifejezetten népszrüvé vállt a nők körében, fontos eszközévé vállt a teázás illetve különböző intellektuális összejöveteleknek

A vizipipa használata és etiquettje sokkmindenre kitér. Például társaságban közös pipázás alkalmával sosem adjuk át valakinek a pipa szivókáját, hanem letesszük az asztal közepére és aki szeretné használni az maga veszi el. E mellett kifejezett sértésnek veszik ha valaki a vizipipán égő szént használja a cigaretta meggyújtására, mert ez megzavarja az izzás ritmusát.

Különböző kultúrák különböző névvel illetik, megtalálható mint Shisha (Arab), Narhilea (Perzsia), Nargeela, Hookah (Egyiptom), Hubbly Bubbly (Anglia), persze mind mind ugyanarra utalnak, mi az egyszerüség kedvéért a vizipipa megnevezésnél maradtunk :)

A vizipipa használata nem egyszerűen a dohányzás, hanem annak művészete. Használatakor a gyümölcs ízesítésű dohány a vizipipa tetején lévő tölcsérben van elhelyezve. Előkészítése nagyon egyszerű, a dohány egy kerámia tölcsérben van elhelyezve, amelynek az allján kis lyukak találhatóak, ennek tetején szén ízzik. A keletkező füst átáramlik a vizipipa csövén és az üvegben található vízen átáramlik, mintegy megtisztúl. Ezáltal a füst hideg és sűrű marad, amely megvédi a szervezetet a fórró füst káros hatásától. A dohány aromálya 45perctől egész egy óráig élvezhető.

Az elmúlt egy órában én is szintén ezt tettem, talán mindazoknak a kedvét egy kissé meghoztam,akik kiváncsiak és nyitottak új dolgok kipróbálására, vagy akik dohányoznak, de kevésbé szeretnék a tüdőt megerőltetni az 1ooo fokon égő cigarettával és kipróbálni valami újat.

...és természetesen ahogyan bármilyen dohánynál így szokás, itt sem marad el a "Tutunul dăunează grav sănătăţii" fejezet: a Vizipipázáshoz ugyancsak DOHÁNYt használnak, ami természetesen káros az egészségre, aki szeretné még egészségesebben kipróbálni, az lelkiismeret furdalás nélkül megteheti, mivel található egyszerű herbal alapu íz is, persze a füsttől ez mitsem véd, de legalább megmarad az élvezet ;)

Kedvenc káros szenvedélyem I. rész: Meddig egészséges a káros?

Ki mit szeret a legjobban a világon?

Na persze, tudom tudom, erre a leggyorsabb válasz valószínüleg vagy a gyerek, vagy a férj, vagy a család, a szerető. De ezen is túl, mi az amit az ember a legjobban szeret?...a saját szenvedélyét. Az emberi egocentrizmust igazán azokban a dolgokban lehet kiélni, amelyek nem másokkal kapcsolatosak, hanem saját magunkal. Persze itt is azok állnak a legszerencsésebb helyzetben, akiknek a szenvedélyük egészséges, mint például a sport, a fotózás, a hegymászás, de valljuk be ezek nem föltétlenül elegendők. Imádjuk a káros szenvedélyeket mi emberek, szeritem főleg azért, mert ahogyan világ ugyanúgy mint a gyerekektől elvárja a tökéletességre, a jóra való törekedést, ugyanúgy tőlünk is elvárja ezt.

Nem csak a gyerekek kapják meg a lehetőséget a kilépésre ebből a "szabályrendszerből" akár titokban, akár nem, hanem a felnőttek is. Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, amikor eldöntöttem, hogy írok a saját szenvedélyemről. Ebben a témában olvasgatva ijesztően tapasztaltam, hogy bizony a káros szenvedélyek skálája elég széles, az ártatlan titokbeli cigarettázástól, az evés kényszerétől a kokainfüggőségig bárhol elhelyezhetjük magunkat...azt már mindenki maga dönti el, hogy tőle függ a saját szenvedélye vagy a tükör a másik oldalára fordult át.

Nektek mi a legkedvencebb káros szenvedélyetek? Beválaljátok? Én bevallom, hogy nagy erőbefektetéssel szoktam le a dohányzásról, de a füstről egyes egyáltalán nem szoktam le.

Az én kedvencem a vizipipázás.

Ez az egyik legelterjedőbb új formálya a dohányzásnak, vannak, akik a legális drogok közé sorolják egy kis torz meggondolással. Valóban a cigaretta és a füst, legyen az majdnem bármilyen formában belélegezve káros az emberi szervezetre.

Akik erről írnak rengeteget, és segítenek másoknak leszokni nagyon tisztelem, sőt én is azok közé sorolom magam, akik segíteni akarnak azoknak, akiknek nehézségeik vannak. Ettől függetlenül sokan közülünk is akad olyan, aki szereti vagy megeszi a McDonald's kajáit lehörpintve melléje egy jó ülítő Colát, hisz tudjuk, hogy szar és teli van kémiai anyagokkal, amelyek gyilkosak, de olyankor ki nem sz..ja le? Szerintem ez a válasz....:) segíteni csak hitelesen lehet. Hiteles akkor vagy, ha benne vagy, vagy benne voltál.

Ezek a gondolatok csak úgy kijönnek hatalmas intróként, de kaptam egyszer egy levelet, egy pszichológustól, aki a súlyos drogokról írva egy körlevélben hatalmas fotót tett ki a vízipipáról.

Kényszert éreztem a válaszra, amelyben próbáltam megmagyarázni, hogy a vízipipa nem olyan káros, mint a cigaretta, dohány alapu, nem kokain, vagy fű, de az illető nagyon elszánt ellenharcos volt. A drog az drog. És lezárta....Valóban. A csoki is drog, mégis szeretjük. Ezért engedem el a gondolataimat ezzel kapcsolatban. Valóban minden ami káros és élvezetes, az elfogultsághoz vezethet, szerintem ugyanúgy meglehet különböztetni a kár fokozatát a káros szenvedélynél, mint bárminél.

A sportoló lehet egészséges szenvedélyét űzi, de mégis csak akkor válik megszállottá, amikor szteroidokkal tömni kezdi magát. Nem mindenki szteroidos, aki szereti a sportot. Az élet nem fehér vagy fekete, itt a sok átmenet, a sok kutatás bebizonyítja, hogy a kezedben van a döntés.

Egy kis tropikárium

Tehát az őszi nyomottság elleni harcból kiindúlva keressük a szépet és bizony nem is kell sokat böngésződni, mert Walesben sok lehetőség nyílik a szórakozásra, akár éjjel vagy nappal vágysz rá. Még nem sikerült nekünk egy éjjeli szorakozóhelyet kipróbálni, de nagyon nyitottak vagyunk rá, mivel egész európában híres az itteni fiatalok szorakozási szokása....sajnos nem azért, mert olyan jól csinálják, hanem azért, mert a legjobban itt ütik ki magukat a fiatalok a részegségben, álitólag anyira, hogy 1o-ből 3-at a sürgösségen ébresztenek fel...

Na de ez egy másik alkalom témaja lessz...:)

Swanseaban találtunk egy kis tropikáriumot, ahol különböző exotikus növények és állatritkaságok találhatóak, és úgy döntöttünk ellátogatunk és megkukkoljuk milyen lehet egy kis trópus a hideg klíma közepén.

Én nagyon kiváncsi voltam az ott található kis Gyapjasfejű Tamarin majmokra, másnéven Liszt-majmocska, amelyekből még állítólag csak 1ooo pédány található a földön.

Ez a gyönyörüséges kis "rokker hajú" állat magyar nevét a Liszt Ferencéhez hasonló hajkoronájáról kapta és mindössze 475 g, tehát kb. olyan kicsi , mint egy bögre és annyit nyom mint egy felesüveg.

Ez volt a legkedvesebb kép, amit a neten kaptam, saját fotót a lenti okok miatt nem tudtam készíteni...khm.

Legfőbb tevékenységük a táplálkozás, játék és veszekedés a társaikkal...persze nekem sikerem a megtekintésükben az volt, hogy amikor végre közel jött az egyik kis példány, hogy megnézzem közelebbről is, az nyugodtan leült az ágra és élő önkielégítésben volt részünk. Ennyit a lelkesedésről. Az első gondolatom az volt, hogy hát igen, ez ősidők óta benne van a férfi fajzatban, és azóta sem változott semmi...:))))

Mindemellett nagyon sok szép trópusi növényeket, japán rózsát (kép balra), aloe verat, hatalmas kaktuszkat, ausztráliai növényeket, borsfát láttunk, benti vízesés (kép fent), trópusi párás levegő, kellemes meleg és hatalmas fotoszintézis tanúi lehettünk :D

A másik kellemes meglepetés a sokszínű lóri papagály, amelyek nagy zajt csaptak és nagyon elvenen repkedtek a fejünk fölött.

Olyan érzésünk volt, mintha őserdőben lennénk, ahol ezek a madarak rendesen kukkolnák mit keresünk a területükön.

Nagyon aranyosak voltak, ez az ausztráliai faj nagyon érdekes madárfaj, csupa szín és elevenség, a színes tollazata pedig elegáns megjelenéssel színesíti a természetet. Sikerült egy fotót készítenem róluk, elég nehezen a benti párás levegő miatt, ami a fotógép lencséjét is elpárásította, de erre nagyon büszke vagyok, mert itt olyanok, mintha egyenessen beáltak volna egy fotóra :D

Most az ősz beköszönésével itt Angliában sokkal jobban megéljük a sötét égboltok és a sűrű hidegesőzések miatti a hangulati ingadozásokat, az úgynevezett "up side down" érzését. Mi azzal vagyunk szokva az őszt illetően, hogy igenis ha rossz idő van, akkor reggel jól felőltözve indulunk a napnak és az estét egy csendes filmnézéssel zárjuk. Ez az elmúlt időben lehetetlen projektnek bizonyult, mármint tervezni előre a hetet, egyeztetni a szabadnapunkat a jó idővel.

Angliának ezen területére jellemző az óceáni éghajlat, walesben a nyarak hűvösek, átlagban júliusban 14- 17 °C, télen +2 és −4 °C között ingadozik, a levegő párás, épp ebből az okból kifolyólag nagyon gyorsan felhők gyűlnek a tengerparti kellemes séta alatt, aztán menekülj ha tudsz a

hűvös eső és a 3o mérfőld/óra sebességű szél elől....:)))

Így szokás errefelé, hogyha az emberek a családi délutánt a tengerparton töltik, akkor nem fürdődresszet és napszemüveget visznek magukkal, hanem vastagon öltözve autóból bámúlják együtt a gyünyűszép sziklás tengerpartot egy-egy jó forró kávé, kóla és gyorskaja mellett...mindezt nyáron!!!

Mostmár persze ősz van, így nemcsak a hőmérséklet, hanem az embereknek hangulata is rohamosan a szomorúság, az ezt követő bezárkózóttság fele halad, álítólag elfogadott és nagyonis figyelemre méltó depressziós időszak következik az angolok számára, illetve az ittélők számára is, ami majd divatosnak is nevezhető.

Mindez tart október és március közt, úgyhogy mi úgydöntöttünk bizony harcolunk az őszi divat ellen és halmozzuk az örömöket, mikor mivel lehet...

Egyenlőre a szauna és az uszoda nagyon kielégítőnek minősűl :D

Engedd magad EL

Egy trailer, egy újabb szerelmes történet hollywoodi sztájlban..amik általában mindig ugyanarról szólnak. Ezt gondoltam első megitélésre a legújabb filmek közül az EAT PRAY LOVE című filmről. A trailert megnézve valószínünek tartottam, hogy ez is , mint bármelyik más romantikus dráma elcsépelve tépi szét, ami tulajdonképpen vágyaink egyik alapkövét képzi.

Trailer:

http://www.youtube.com/watch?v=mjay5vgIwt4

Tévedtem. Valóban sok elemet felhasznál egy hagyományos szerelemüldöző filmekhez hasonlóan, de mégis olyan mód hozták létre a filmet, hogy végig élvezhető volt.

Történetileg egy olyan nőről szól (Julia Roberts alakításában), aki a házasságának első éve után egyre többször ébred rá éjjelenként, hogy az élete egy tökéletes vágányban halad, ez mégsem teszi őt boldoggá. A valóságtól eltérően a filmben Liz Gilbert kilép, mégpedig nagyon drasztikus módon a biztonságos életéből, otthagyva karierjét, házasságát, annak reményében, hogy megtalálja önmagát. Számomra a filmben élményt nyújtott, hogy a rendezés, a helyszínek választása, a díszletek fantasztikusak, a jelenetek nagyon összefüggésben állnak a rengeteg helyszín ellenére. Ezáltal a filmnézőt egy érdekes utazásra hívja a világ három legegzótikusabb helyére: Olaszország, a szenvedély, a kihívások és az ízek világába, India, a spiritualitás bölcsője és Bali misztikus helyeire.

Természetesen rengeteg kritikát kapott a film, amelyek között a negatív is szerepel, ennek ellenére úgyérzem a filmbeli szereplő belső útját nagyon szépen megképiesítették. Nemutolsó sorban érdekes a filmben a helyszínek és az érzékszervek az ízekkel való találkozása. Ezek kapcsolata is hordozza a filmbeli üzenetet: Ízleld az életet! (csak azt jó ízlelni, ami finom és örömmel tölt el...)