2011. március 21., hétfő

Magyar Állampolgáriasítás

Reggel felkeltem románként és este lefeküdtem magyarként.
Az esemény Március 17-én a Londoni Magyar Nagykövetségen zajlott. Nagyon kellemes élményben volt részünk, a fogadtatás kiváló volt, az elvárásaimhoz képest is pozitívan csalódtam. Az ünnepies fogadtatást Csák János Magyarország londoni nagykövete nyitotta, üdvözölve a Londonban első alkalommal eskütételre megjelenő romániai magyarokat. Harminckét magyar állampolgár született meg így Londonban, nagy megtiszteltetés számomra, hogy az elsők között lehetek erdélyiként és a családomban is, aki ebben az élményben részesül.
Csák János egyik gondolatát nagyon is aláírom: "ebben a pillanatban képzeletben ott ülnek Önök mellett a nagyszülők, dédszülők, akik számára ez a perc nagy fontossággal bír, mert kérés nélkül vették el tőlük a magyar állampolgárságot ".
Elkoccintottuk. Magyar pezsgő koccantotta el az évtizedekre visszanyuló kimaradást.

Az eskütételt március 15 alkalmából egy ünnepies megemlékezés követett, ahol összegyűltünk meglepően sokan, öregek és fiatalok egyaránt. Nagyon sokan képviselték az idősebb korosztályt, számomra ez különös és megtisztelő érzés volt. Londoni magyar gyerekek szavaltak, elénekelték a Szózatot és kis előadásokkal tették még ünnepélyesebbé az eseményt.

A képre rákatt több fotó megjelenítésére!


Az összetartozás és találkozás öröme mellett a hasunk örömére is gondoltak a nagykövetségen, tálalásra került csirkepaprikás, nudli, töltötttojás, flekken, kókuszgolyó, mind mind az otthon ízét tette még édesebbé. :)

A londoni nagy találkozást nyugodtan nevezhetem "transilvanian hungarian meeting"-nek is, hisz ez volt az a nap, amikor első alkalommal találkozhattunk sok Nagybritanniában élő erdélyivel, Besztercéről, Váradról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Magyardécséről és Sepsiszentgyörgyről származó sorstársunkkal.
Egy biztos. Ez az alkalom nemcsak a "magyarságunk" kezdete, hanem annak is a bizonyítéka, hogy Angliában sokkal több erdélyivel volna lehetőségünk barátkozni, mint itt Waleszben. :)

2011. március 14., hétfő

MA EGY ÉVE WALESZBEN


A mai napon múlt egy kerek éve, hogy megérkeztünk Waleszbe!!!

Az egy év alatt sok sok szép emléket gyűjtögettünk össze, sok szép pillanat, amit hazalátogatásunk adott segített itt jobban érezni magunkat. A blog írás ötlete azért született meg, hogy a barátaink és a családunk rendszeresen kapjon tőlünk visszajelzést és öröm számomra látni, hogy sokan mások is érdeklődéssel olvassák a sok sok Mesóblábláblát :)



Az egy év alatt 4 1o2-en klikkeltek a blogra, a csúcshónap november volt, amikor 768-an olvasták el a bejegyzéseket. Meglepődtem milyen sok országból tértek vissza rendszeresen olvasók, a legtöbben Romániából (2189), Egyesült Királyság (912), Magyarországról (4o9), Ausztráliából (325) és Egyesült Államokból követték a blogot, de még akadt olvasó Törökországból is (kiváncsi vagyok ki lehet az:) )
Köszi mindenkinek, aki olvas, aki hozzászól, aki nem szól hozzá, aki like-ol, mindez okot és bíztatást ad ahhoz, hogy továbbra is írogassak!!!










2011. március 11., péntek

Ranschburg Jenő önmagáról 1

Pszinapszison a szemembe nézett és mikor mondtam hogy apumnak dedikáltatom a könyvét, azt mondta mély hangon, hogy "Üdvozlöm édesapádat".
Soha nem fogom elfelejteni a szemei mélységét es azt a melegséget amit adott a szívemnek. Élni fog továbbra is. Nekünk kell életben tartani :)



Ranschburg Jenő önmagáról 2


"Súghatok valamit? Nem hiszek a halálban. Nem hiszek abban, hogy meg fogok halni (...). Másoknak eljön, nekem biztos nem. Én a magam részéről nagyon szeretek élni és mindig teli vagyok tervekkel, és azt szeretném ha mindenki így élne.
Úgy kell élni, mintha örökké tartana az élet. Imádkozni kell úgy, mintha rögtön meghalna az ember."


, és

2011. március 10., csütörtök

Eskütétel


Csöng a telefon egy pár órája...
- "ön Péter Emese?"
- "Igen, tessék."
- "..akkor jó hírem van önnek, Március 17-én kérem jelentkezzen a nagykövetségen és tegye le az esküt a Magyar Állampolgárságra"
És ennyi.
Milyen egyszerűen hangzik igaz? Nagyon nagy örömmel fogadtam ma a hírt, egy másodperc töredéke alatt lepergett előttem, hogy milyen utakat nyit meg előttem ez a rövid telefon, úgy jogi szempontból, mint a "hovatartozás" szempontjából és egész mostanáig gyomorideggel tölt el.
Én talán soha sem fogom annyira sem megérdemelni, sem értékelni, mint nagyszüleim vagy dédszüleim, egyszerűen hozzám jut majd ezzel el a jog arra, amit ők elveszítettek.

És nekem milyen egyszerű volt most. Csak a papírokat kellett összegyűjtenem, és leadnom egy kis ablakon keresztül..amire kíváncsi vagyok, ez a papír mennyire fog hitelességet kiváltani az eleve "magyarnak" született emberekből ránk nézve és mennyire fog bennünk megszületni a magyar állampolgárság.
Egyenlőre csak azokkal a kérdésekkel találkoztam, hogy "mire lesz neked ez jó?"
Csak a haszonért nem érdemes...de jogos.

2011. március 5., szombat

Venetia...PREGO

A hely, ahol az ízek , az illatok, a parfümös levegő magával ragad, Velence mátol már nekem sem egy legenda. Megnéztem az ezer évre visszatekintő Rialto hídat, a gelatto mindenéfele ízben megtalálható és ha egyet kipróbálsz akkor tuti, hogy végigveszed az egészet :D. A nők és a férfiak nem feszültek, hanem az úton , a csónakokról és a Vaporettoról átkiabálnak a szomszédos csónakokra csak azért, hogy köszöntsék ha ismerős arcot látnak. Az utcák színesek és ami nagyon tetszett az, hogy nem TöKéLeTeS..mert ahol most élünk minden cm.pontossággal ki van méretezve, és mindenhol minden nyomasztóan egyforma.
Leszállni a reptéren és beutazni Velencébe nagyon otthonosnak tünt, mintha sokkal inkább emberek közé mentünk volna.
Mindig is arra vágytam, hogy az első alkalom Velencében a karneválok idejére essen, így kétlegyet egycsapásra mindkét vágyam teljesült!!
A velencei karnevál története hosszú időkre nyúlik vissza.
A maszkokba való öltözés egyik lényege mai napig él, amely megengedi, hogy az emberek ebben a karneváli periódusban eltakarják arcukat így felismerhetetlenné válhatnak.
A régi időkben ez megengedte, hogy egy napra, egy hétre, erre az alkalomra ne számítson ki a gazdag és ki a szegény. A farsang idején midenki egyenrangú volt.
Erről több információ olvasható itt: Wikipédia oldalán, Velencei Karnevál

A videó egy kis részletét mutatja be a Piazza di San Marco téren lévő maszkos felvonulásnak és a minden évben kiválasztott "angyal" repülését a tér fölött. Ez a karnevál alatti tradicionális szimbolika, ezzel nyitják meg a karnevál kapuit.