Ez az első karácsonyunk itt Waleszben, és habár ebben az évben majdnem minden újat jelentett számunkra, mégis számomra ez a karácsony jelképezi az itteni életünk első legfőbb mérföldkövét. Ez az igazán első közös otthonunk, ez az első közösen töltött karácsonyunk a fenyő választásától a díszgömbök választásáig, a közös díszítéstől a töltöttkáposztáig. Lehet nagyon érzelgős az előbbi mondatom, de az az igazság, hogy itt messze 3ooo km-re még az otthoni átlagos szokások is fontosakká válnak.
Ami engem a legjobban meglepett, az az egyik filipinó kolleganőm reakciója a fa láttán: a lány megfogta az egyik faágat, egyből visszahökkent, majd elkezdte szagolgatni, hogy az TÉNYLEG IGAZI!!! meg hogy a szaloncukor nem mű :)) ez azért dúrvának tünt nekem, de aztán rájöttem, hogy fülöpszigeti lévén ittvan két egész éve és valószínüleg nem látott igazi fenyő karácsonyfát otthonban....nahát ez nekünk fúrcsa, mert itt is mint nálunk otthon rengeteg szebbnél szebb fát lehet kapni...EREDETIT is, elérhető áron és mégis talán nagyzolásnak veszik azt, hogy nekünk nem kell a műből.
Vannak itt meglepetések a karácsonyi bíznisszben, példáúl mi ha négy-öt nappal karácsony előtt keresünk fát és tartozékait, akkor már érezhető, hogy erőst nagy késésben vagyunk, hisz már a polcokon a szileszteri választék tárúl elénk, mert mindenki elintézte a karácsonyozást már november közepétől december elejéig, és már megvan mire cuppanhatnak rá következőben a vásárlásra kiéhezett munkanélküli benefittes tömegek.
Na de minden fúrcsa dologban van egy kicsi jó, mi mindent negyed árában kapunk akkor meg, ha az itteni népekhez képest egy kicsit "lemaradva" ragaszkodunk hagyományos időzítésünkhöz, és IME az otthonjunk karácsonyi hangulatba öltözve :)